Újabb hiba a felvételi rendeletben: így nem lehet javítani a jogszabályt?

Hiába helyesbítette a felvételi eljárásról szóló rendeletet a kormány, továbbra is a 300-as minimális ponthatárt kell...

  • Eduline
Diákok a Pont Ott Partin. Mi lesz az idei felvételin?
stiller

Hiába helyesbítette a felvételi eljárásról szóló rendeletet a kormány, továbbra is a 300-as minimális ponthatárt kell alkalmazni a 2013-as felvételin - írja az Ars Boni jogi szakfolyóirat.

Ahogy arról csütörtökön beszámoltunk: 2016-ig fokozatosan emelné az erőforrás-minisztérium a minimális ponthatárokat, 2014-ben 260, 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 pont lenne az alsó határ, a decemberben megjelent kormányrendeletben azonban nem ez állt. Egy elírás miatt a magasabb ponthatárokról szóló paragrafus már 2013. január 1-jén hatályba lépett.

"Helyesbítésre – egyéb eljárási szabályok megtartása mellett – kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén van lehetőség: ha a jogszabály Magyar Közlönyben megjelent szövege eltér a jogszabály aláírt szövegétől (amelyet a jogalkotó elfogadott és amit mi látunk), és a jogszabály nem lépett még hatályba" - olvasható a folyóirat cikkében.

A felvételi eljárásról szóló kormányrendelet már január 1-jén hatályba lépett, a helyesbítés viszont a január 7-i Magyar Közlönyben jelent meg - a folyóirat szerzői szerint így "kizárólag jogszabály-módosítással orvosolható a hiba. Hiába jelent meg tehát a helyesbítés, az nem alkalmazható, és mint nem létezőt, figyelmen kívül kell hagyni, mert a jogalkotási eljárás súlyos megsértését jelenti". Vagyis - a rendelet szövege alapján - a 2013-as felvételin 300 alatti pontszámmal egyetlen egyetem vagy főiskola alap- és osztatlan képzésére sem kerülhettek be, még fizetős szakra sem.

Mint arra már csütörtökön felhívtuk a figyelmet, a javított változat egyik internetes jogtárban sem elérhető. A lap jogászai szerint azért, mert a helyesbítést - mivel "ahhoz nem fűződik semmilyen joghatás" - nem vezették át.

Hozzászólások

Mennyi állami kiadás jut egy tanulóra itthon? – egyes iskolai szinteken alig több mint az OECD-átlag fele

Magyarország a sereghajtók között van az OECD-országokban az egy diákra jutó állami oktatási kiadások alapján. Miközben egy felsőoktatási hallgatóra több mint kétszer annyi állami pénz jut, mint egy általános felső középfokú képzésben tanulóra, az alapfoktól a felsőoktatásig az oktatási intézmények állami finanszírozása mindössze a GDP 2,9 százalékát teszi ki itthon, szemben a 4 százalékos OECD-átlaggal.

@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu