Legalább 260 pontot össze kell gyűjteniük azoknak a diákoknak, akik jövőre felvételiznek - ennél alacsonyabb pontszámmal ugyanis sem állami ösztöndíjas, sem fizetős szakra nem vehetik fel a jelentkezőket az egyetemek és főiskolák. A magasabb ponthatárokkal az elmúlt évek legnagyobb vesztesei, a magán- és a vidéki főiskolák járnak a legrosszabbul.
2014-ben 260, 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 lesz az alsó ponthatár a felvételin, vagyis ennél kevesebb ponttal sem ingyenes, sem fizetős szakra, sem állami, sem magán- vagy alapítványi, sem egyházi felsőoktatási intézménybe nem lehet bejutni - derül ki egy minisztériumi előterjesztésből.
A felsőoktatási - régi nevén: felsőfokú - szakképzésre jelentkezőknek is jobb teljesítményt kell nyújtaniuk az érettségin: a kétéves, diplomát nem adó képzéseken jövőre 220, 2015-ben 240, 2016-ban pedig 260 lesz a minimális ponthatár.
Negyedjére futnak neki a módosításnak
Ha a kormány is rábólint a módosításra, végre sikerül jogszabályba foglalni a ponthatárváltozásokat - ez eddig ugyanis nem jött össze. Bár Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár már 2012 végén úgy nyilatkozott, hogy a kormány 2016-ig fokozatosan emeli a minimumponthatárokat, a felvételi eljárásról szóló, decemberben megjelent kormányrendeletben nem ez állt: egy elírás miatt a magasabb ponthatárokról szóló paragrafus már 2013. január 1-jén hatályba lépett, ez alapján már az idén felvételizőkre is a szigorúbb szabályok vonatkoztak volna.
Másfél hónappal később javították ugyan a rendeletet, de nem a szabályoknak megfelelően, ezért újra módosítani kellett - de ez sem ment hiba nélkül. Ahogy arról az Ars Boni jogi szakfolyóirat beszámolt, a változtatással egy, korábban már hatályon kívül helyezett rendelkezést léptettek volna hatályba 2014-től, 2015-től és 2016-tól, vagyis "hiába volt ellentétes kormányzati akarat, még 2016-ban is 240, illetve 200 pont lett volna a minimális pontszám".A magánfőiskolák járnak rosszul a szigorral
Az alsó ponthatár emelésével valószínűleg a magánfőiskolák járnak majd a legrosszabbul, pedig már a 2012-es felvételinek is az alapítványi és magánkézben lévő felsőoktatási intézmények voltak a legnagyobb vesztesei: egyetlen állami ösztöndíjas helyet sem kaptak alapképzéseikhez, elsőéveseik száma így 36-59 százalékkal esett vissza. A felvételi feltételeinek további szigorítása várhatóan több ezer diák továbtanulási terveit húzza majd keresztbe.
A Kodolányi János Főiskolán tavaly például minden alapszakon 240-nél húzták meg a ponthatárt, de még így is 57 százalékkal csökkent a felvett hallgatók száma. Hasonló a helyzet az Edutus Főiskolán és a Zsigmond Király Főiskolán is: előbbi minden alapképzést 240-es ponthatárral indított, ennek ellenére 48 százalékkal esett vissza elsőévesei száma, míg a ZsKF-en 241-nél és 247-nél határozták meg az alsó limitet, a létszámcsökkenés azonban így is 54 százalékos volt.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
