Kiderült, mikorra újulhat meg a NAT
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Legalább 260 pontot össze kell gyűjteniük azoknak a diákoknak, akik jövőre felvételiznek - ennél alacsonyabb pontszámmal ugyanis sem állami ösztöndíjas, sem fizetős szakra nem vehetik fel a jelentkezőket az egyetemek és főiskolák. A magasabb ponthatárokkal az elmúlt évek legnagyobb vesztesei, a magán- és a vidéki főiskolák járnak a legrosszabbul.

2014-ben 260, 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 lesz az alsó ponthatár a felvételin, vagyis ennél kevesebb ponttal sem ingyenes, sem fizetős szakra, sem állami, sem magán- vagy alapítványi, sem egyházi felsőoktatási intézménybe nem lehet bejutni - derül ki egy minisztériumi előterjesztésből.
A felsőoktatási - régi nevén: felsőfokú - szakképzésre jelentkezőknek is jobb teljesítményt kell nyújtaniuk az érettségin: a kétéves, diplomát nem adó képzéseken jövőre 220, 2015-ben 240, 2016-ban pedig 260 lesz a minimális ponthatár.
Negyedjére futnak neki a módosításnak
Ha a kormány is rábólint a módosításra, végre sikerül jogszabályba foglalni a ponthatárváltozásokat - ez eddig ugyanis nem jött össze. Bár Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár már 2012 végén úgy nyilatkozott, hogy a kormány 2016-ig fokozatosan emeli a minimumponthatárokat, a felvételi eljárásról szóló, decemberben megjelent kormányrendeletben nem ez állt: egy elírás miatt a magasabb ponthatárokról szóló paragrafus már 2013. január 1-jén hatályba lépett, ez alapján már az idén felvételizőkre is a szigorúbb szabályok vonatkoztak volna.
Másfél hónappal később javították ugyan a rendeletet,
de nem a szabályoknak megfelelően
, ezért újra módosítani kellett - de ez sem ment hiba nélkül. Ahogy arról az Ars Boni jogi szakfolyóirat beszámolt, a változtatással egy, korábban már hatályon kívül helyezett rendelkezést léptettek volna hatályba 2014-től, 2015-től és 2016-tól, vagyis "hiába volt ellentétes kormányzati akarat, még 2016-ban is 240, illetve 200 pont lett volna a minimális pontszám".
A magánfőiskolák járnak rosszul a szigorral
Az alsó ponthatár emelésével valószínűleg a magánfőiskolák járnak majd a legrosszabbul, pedig már a 2012-es felvételinek is az alapítványi és magánkézben lévő felsőoktatási intézmények voltak a legnagyobb vesztesei: egyetlen állami ösztöndíjas helyet sem kaptak alapképzéseikhez, elsőéveseik száma így 36-59 százalékkal esett vissza. A felvételi feltételeinek további szigorítása várhatóan több ezer diák továbtanulási terveit húzza majd keresztbe.

A Kodolányi János Főiskolán tavaly például minden alapszakon 240-nél húzták meg a ponthatárt, de még így is 57 százalékkal csökkent a felvett hallgatók száma. Hasonló a helyzet az Edutus Főiskolán és a Zsigmond Király Főiskolán is: előbbi minden alapképzést 240-es ponthatárral indított, ennek ellenére 48 százalékkal esett vissza elsőévesei száma, míg a ZsKF-en 241-nél és 247-nél határozták meg az alsó limitet, a létszámcsökkenés azonban így is 54 százalékos volt.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Egyetlen vidéki gimnázium sincsen a legjobb háromban.
Van köztük, aki egyetemi pedagógusképző központ vezetője, de olyan is, aki ügyvéd, docens és író egyszerre.
Mészáros Csaba Tibort 2024 augusztusában Pintér Sándor mentette fel, mert az igazgató úgy döntött, nem veszi el a diákoktól a mobiljukat.
Alig két hónappal azután, hogy három év kihagyás után visszatért a tanításhoz, már tankerületi igazgatóként folytatja munkáját Pilz Olivér. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója november 5-től a Miskolci Tankerületi Központ élére kerül.
Összegyűjtöttük azokat a matematika- és magyar nyelvi témaköröket, amelyekből a kilencedik évfolyamra készülő nyolcadikosok feladatokat kaphatnak a központi írásbeli felvételin.
A Tanítanék Mozgalom vezetője szerint a tankerületi vezetői pozíciókra pályázók még azt sem tudták, hogy a pályázataikat befogadták-e vagy sem.