Hányszor módosíthatják a szakok sorrendjét a felvételizők? Hány képzést lehet megjelölni? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a jelentkezési sorrendről.
A felvételi 9000 forintos alapdíjáért három szakot jelölhettek meg. További két-kétezer forintért kaptok még egy-egy helyet, így maximum öt képzésre felvételizhettek.
A helyek számára vonatkozó szabály azonban félrevezető lehet: ha ugyanannak a képzésnek állami ösztöndíjas és önköltséges helyét is megjelölitek, akkor az egy helynek számít. Ezzel szemben ha ugyanannak a képzésnek a levelező és a nappali formáját is megjelölitek, az már két hely.
Fontos, hogy egy felvételi eljárásban csak egy szakra kerülhettek be. Ezért van szükség a jelentkezési sorrendre: ha az első helyen szereplő képzésre nem vesznek fel, akkor a második következik, és így tovább.
Azt jelöljétek elsőként, ahová a legszívesebben járnátok, még ha úgy is gondoljátok, hogy oda kisebb eséllyel kerültök be, utólag ugyanis nem lehet módosítani a sorrenden.
Ugyanez vonatkozik az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésekre is. Érdemes előbbieket a sorrend elejére venni, a költségtérítéseseket pedig a végére. A sorrend kiválasztásánál mérlegeljétek azt is, milyen ponthatárokkal lehetett bekerülni az elmúlt években az adott szakra.
Ha meggondoltátok magatokat a sorrendet illetően, például még tavasszal rájöttök, hogy adott szakra mindenképp be akartok kerülni, július 10-ig lehetőségetek van a sorrendmódosításra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
