A felvételizők többsége 300 és 400 közötti pontszámmal került be a felsőoktatásba, a jelentkezők felét az első helyen...
A felvételizők többsége 300 és 400 közötti pontszámmal került be a felsőoktatásba, a jelentkezők felét az első helyen megjelölt szakra vették fel - mondta Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke. Az összes 2012-es ponthatárt itt nézhetitek meg.
Idén csökkent azoknak a képzéseknek a száma, ahol 300 és 400 között húzták meg a ponthatárt, és valamivel nőtt azoké, ahol 400 pont feletti eredményre volt szükség. Az átlagpontszám 369 volt - a tavalyi 354-gyel szemben.
A benyújtott jelentkezések és a felvettek száma alapján a legnépszerűbb intézmény a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem. A képzéseket tekintve az első ötben a gépészmérnöki, a mérnökinformatikus, az általános orvos, az ápolás és betegellátás, a nemzetközi gazdálkodás szerepel.
A műszaki, informatikai, természettudományi, orvos és egészségtudományi, közigazgatási, katonai és rendészeti, sporttudományi szakokon a tavalyi 57 százalékkal szemben a hallgatók 74 százaléka tanul majd.
A mesterképzésben a felvettek 89 százaléka államilag támogatott formában tanulhat, 11 százalékuk lesz önköltséges. A képzési területeket tekintve első helyre a bölcsészettudományi került, majd a gazdaságtudományi és a pedagógusképzési terület következik.
Az OH elnöke kitért arra is, hogy néhány száz külhoni hallgató besorolása még hátra van, és számítanak jogorvoslati kérelmekre is. Végleges adatok a pótfelvételi után, augusztusban várhatók.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
