A felvételizők többsége 300 és 400 közötti pontszámmal került be a felsőoktatásba, a jelentkezők felét az első helyen...
A felvételizők többsége 300 és 400 közötti pontszámmal került be a felsőoktatásba, a jelentkezők felét az első helyen megjelölt szakra vették fel - mondta Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke. Az összes 2012-es ponthatárt itt nézhetitek meg.
Idén csökkent azoknak a képzéseknek a száma, ahol 300 és 400 között húzták meg a ponthatárt, és valamivel nőtt azoké, ahol 400 pont feletti eredményre volt szükség. Az átlagpontszám 369 volt - a tavalyi 354-gyel szemben.
A benyújtott jelentkezések és a felvettek száma alapján a legnépszerűbb intézmény a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem. A képzéseket tekintve az első ötben a gépészmérnöki, a mérnökinformatikus, az általános orvos, az ápolás és betegellátás, a nemzetközi gazdálkodás szerepel.
A műszaki, informatikai, természettudományi, orvos és egészségtudományi, közigazgatási, katonai és rendészeti, sporttudományi szakokon a tavalyi 57 százalékkal szemben a hallgatók 74 százaléka tanul majd.
A mesterképzésben a felvettek 89 százaléka államilag támogatott formában tanulhat, 11 százalékuk lesz önköltséges. A képzési területeket tekintve első helyre a bölcsészettudományi került, majd a gazdaságtudományi és a pedagógusképzési terület következik.
Az OH elnöke kitért arra is, hogy néhány száz külhoni hallgató besorolása még hátra van, és számítanak jogorvoslati kérelmekre is. Végleges adatok a pótfelvételi után, augusztusban várhatók.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
