Felvételi 2012: ezek voltak a legnépszerűbb egyetemek és szakok

A felvételizők többsége 300 és 400 közötti pontszámmal került be a felsőoktatásba, a jelentkezők felét az első helyen...

  • Eduline
Stiller Ákos

A felvételizők többsége 300 és 400 közötti pontszámmal került be a felsőoktatásba, a jelentkezők felét az első helyen megjelölt szakra vették fel - mondta Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke. Az összes 2012-es ponthatárt itt nézhetitek meg.

Idén csökkent azoknak a képzéseknek a száma, ahol 300 és 400 között húzták meg a ponthatárt, és valamivel nőtt azoké, ahol 400 pont feletti eredményre volt szükség. Az átlagpontszám 369 volt - a tavalyi 354-gyel szemben.

A benyújtott jelentkezések és a felvettek száma alapján a legnépszerűbb intézmény a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem. A képzéseket tekintve az első ötben a gépészmérnöki, a mérnökinformatikus, az általános orvos, az ápolás és betegellátás, a nemzetközi gazdálkodás szerepel. 

A műszaki, informatikai, természettudományi, orvos és egészségtudományi, közigazgatási, katonai és rendészeti, sporttudományi szakokon a tavalyi 57 százalékkal szemben a hallgatók 74 százaléka tanul majd.

A mesterképzésben a felvettek 89 százaléka államilag támogatott formában tanulhat, 11 százalékuk lesz önköltséges. A képzési területeket tekintve első helyre a bölcsészettudományi került, majd a gazdaságtudományi és a pedagógusképzési terület következik. 

Az OH elnöke kitért arra is, hogy néhány száz külhoni hallgató besorolása még hátra van, és számítanak jogorvoslati kérelmekre is. Végleges adatok a pótfelvételi után, augusztusban várhatók. 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.