Felvételi 2013: többen szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, mint tavaly

A korábbi évekhez képest több állami ösztöndíjas hallgatót vesznek fel idén a felsőoktatásba az új felvételi eljárás...

  • eduline/mti
Túry Gergely

A korábbi évekhez képest több állami ösztöndíjas hallgatót vesznek fel idén a felsőoktatásba az új felvételi eljárás logikájának köszönhetően - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.

Maruzsa Zoltán megjegyezte, hogy akár százezer ösztöndíjas hallgatónak is volna hely a felsőoktatási intézmények által meghirdetett ösztöndíjas kapacitások alapján. 

Azt mondta, a jelentkezések szerint a magyar felsőoktatásba az idén is "igen tömeges" ösztöndíjas hallgatói létszámra lehet számítani, "és ez kifejezett öröm a kormány számára", mert a felsőoktatást nagyon fontos célterületként kezeli.

Friss felvételi statisztikák

A tíz legnépszerűbb alapszak

Az öt legnépszerűbb mesterszak

A tizenhat, központilag meghatározott ponthatárral rendelkező szak statisztikái

Drasztikusan visszaesett a kommunikáció szakra jelentkezők száma

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.