Mi vár az egyetemistákra 2013-ban? Itt vannak a legfontosabb változások

Sem a felvételizők, sem az egyetemisták nem unatkoztak 2012-ben, és úgy tűnik, a 2013-as év sem lesz sokkal nyugodtabb: átalakul a felvételi eljárás, elindulnak az osztatlan tanárszakok és a kétéves felsőoktatási szakképzések, és változnak a pontszámítás szabályai is. Összegyűjtöttük a legfontosabb felsőoktatási változásokat.

  • Szabó Fruzsina

Átalakul a felvételi rendszer

Több keretszámtervezet után lassan körvonalazódik, hogyan fog kinézni a 2013-as felvételi a kormány azt ígéri, legalább 55 ezer elsőéves tanulhat majd állami ösztöndíjasként 2013 szeptemberétől: a 240-es minimumponthatár, a felvételizők pontszáma és az intézmények által meghatározott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által jóváhagyott szakos kapacitás dönt majd arról, ki juthat be az adott képzésre, és ki nem.

A ponthatárhúzás 2013-ban még ugyanúgy történik majd, ahogy korábban, a következő években azonban a szakok ponthatárait is a minisztérium határozza meg. A nagyobb budapesti egyetemek és főiskolák hallgatói kapacitását - képzési területekre lebontva - itt találjátok meg.

Fazekas István

A részösztöndíjas finanszírozási forma - a 2012-es bukás után - eltűnik, vagyis fél tandíjas helyet nem lehet szerezni, a hallgatói szerződések azonban maradnak, hiába követelték a "röghöz kötés" eltörlését a diákok, és hiába indított vizsgálatot az Európai Bizottság. A felvételizők idén legfeljebb öt szakra adhatják be jelentkezésüket (igaz, ugyanannak a képzésnek a fizetős és államilag finanszírozott formája egy helynek számít), a felvételi eljárás díja azonban a korábbi tervekkel ellentétben nem változik: 9000 forintért három szakot lehet megjelölni, minden további képzésért plusz kétezer forintot kell fizetni.

Megszűnik a felsőfokú szakképzés

Helyette felsőoktatási szakképzésre lehet jelentkezni: ezeket a szakokat 2013-tól csak egyetemek és főiskolák indíthatják el, a kétéves képzések ráadásul kikerülnek az Országos Képzési Jegyzékből (OKJ), diploma azonban továbbra sem jár majd értük. A felsőoktatási szakképzésekről itt olvashatjátok el cikkünket.

Változik a tanárképzés

Szeptembertől a tanárképzés visszaáll az osztatlan, kétszakos rendszerre - ez azt jelenti, hogy a leendő tanároknak öt vagy hat évig kell majd egyetemre, főiskolára járniuk. Az általános iskolai tanárok képzése négyéves lesz, amelynek elvégzése után a hallgatók egyéves gyakorlaton vesznek majd részt. A középiskolai tanári szakok öt évig tartanak, ehhez jön az egy év szakmai gyakorlat.

Március 1-ig lehet jelentkezni a felvételire

Míg az előző években (néhány kivételtől eltekintve) február 15. volt a felvételi jelentkezési határidő, 2013-ban január végén kezdődik, és március első napjáig tart a jelentkezési időszak - erre a dátumra nemcsak akkor kell emlékeznetek, ha felvételiztek, hanem akkor is, ha "csak" érettségiztek, a vizsgajelentkezésnek is ez a határideje.

Túry Gergely

Több szakhoz kell emelt szintű érettségi

2013-tól több szakon szigorodnak a felvételi szabályai: a bölcsészképzésekre már nem lehet bekerülni emelt szintű érettségi nélkül, de ugyanez a helyzet a társadalomtudományi szakokkal, több gazdasági és mérnöki képzéssel is. Az emelt szintű érettségiért járó 50 többletpontot is nehezebb lesz megszerezni a 2013-as felvételin: míg eddig 30 százalékos eredmény kellett a többletpontokhoz, idén már 45 százalék kell.

Ezeken a szakokon kötelező az emelt szintű érettségi

Állatorvosi: biológia és kémia emelt szinten

Erdőmérnöki: matematika/biológia/kémia/fizika/szakmai előkészítő tárgy emelt szinten

Bölcsészképzések: egy tantárgyból kötelező az emelt szintű érettségi

Jogászképzés: történelem vagy angol/német/francia/latin/magyar nyelv és irodalom/német/olasz/orosz/spanyol emelt szinten

Közgazdasági szakok (alkalmazott gazdaságtan és gazdaságelemzés): matematika emelt szinten

Építész: matematika vagy fizika vagy építészeti és építési alapismeretek emelt szinten

Energetikai mérnöki: matematika vagy fizika emelt szinten

Építészmérnöki: matematika vagy fizika vagy építészeti és építési ismeretek emelt szinten

Általános orvos: biológia és fizika/kémia emelt szinten

Fogorvos: biológia és fizika/kémia emelt szinten

Gyógyszerész: biológia és fizika/kémia emelt szinten

Társadalomtudományi képzések: egy tantárgyból kötelező emelt szintű érettségi
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.