Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Sem a felvételizők, sem az egyetemisták nem unatkoztak 2012-ben, és úgy tűnik, a 2013-as év sem lesz sokkal nyugodtabb: átalakul a felvételi eljárás, elindulnak az osztatlan tanárszakok és a kétéves felsőoktatási szakképzések, és változnak a pontszámítás szabályai is. Összegyűjtöttük a legfontosabb felsőoktatási változásokat.
Átalakul a felvételi rendszer
Több keretszámtervezet után lassan körvonalazódik, hogyan fog kinézni a 2013-as felvételi a kormány azt ígéri, legalább 55 ezer elsőéves tanulhat majd állami ösztöndíjasként 2013 szeptemberétől: a 240-es minimumponthatár, a felvételizők pontszáma és az intézmények által meghatározott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által jóváhagyott szakos kapacitás dönt majd arról, ki juthat be az adott képzésre, és ki nem.
A ponthatárhúzás 2013-ban még ugyanúgy történik majd, ahogy korábban, a következő években azonban a szakok ponthatárait is a minisztérium határozza meg. A nagyobb budapesti egyetemek és főiskolák hallgatói kapacitását - képzési területekre lebontva - itt találjátok meg.

A részösztöndíjas finanszírozási forma - a 2012-es bukás után - eltűnik, vagyis fél tandíjas helyet nem lehet szerezni, a hallgatói szerződések azonban maradnak, hiába követelték a "röghöz kötés" eltörlését a diákok, és hiába indított vizsgálatot az Európai Bizottság. A felvételizők idén legfeljebb öt szakra adhatják be jelentkezésüket (igaz, ugyanannak a képzésnek a fizetős és államilag finanszírozott formája egy helynek számít), a felvételi eljárás díja azonban a korábbi tervekkel ellentétben nem változik: 9000 forintért három szakot lehet megjelölni, minden további képzésért plusz kétezer forintot kell fizetni.
Megszűnik a felsőfokú szakképzés
Helyette felsőoktatási szakképzésre lehet jelentkezni: ezeket a szakokat 2013-tól csak egyetemek és főiskolák indíthatják el, a kétéves képzések ráadásul kikerülnek az Országos Képzési Jegyzékből (OKJ), diploma azonban továbbra sem jár majd értük. A felsőoktatási szakképzésekről itt olvashatjátok el cikkünket.
Változik a tanárképzés
Szeptembertől a tanárképzés visszaáll az osztatlan, kétszakos rendszerre - ez azt jelenti, hogy a leendő tanároknak öt vagy hat évig kell majd egyetemre, főiskolára járniuk. Az általános iskolai tanárok képzése négyéves lesz, amelynek elvégzése után a hallgatók egyéves gyakorlaton vesznek majd részt. A középiskolai tanári szakok öt évig tartanak, ehhez jön az egy év szakmai gyakorlat.
Március 1-ig lehet jelentkezni a felvételire
Míg az előző években (néhány kivételtől eltekintve) február 15. volt a felvételi jelentkezési határidő, 2013-ban január végén kezdődik, és március első napjáig tart a jelentkezési időszak - erre a dátumra nemcsak akkor kell emlékeznetek, ha felvételiztek, hanem akkor is, ha "csak" érettségiztek, a vizsgajelentkezésnek is ez a határideje.

Több szakhoz kell emelt szintű érettségi
2013-tól több szakon szigorodnak a felvételi szabályai: a bölcsészképzésekre már nem lehet bekerülni emelt szintű érettségi nélkül, de ugyanez a helyzet a társadalomtudományi szakokkal, több gazdasági és mérnöki képzéssel is. Az emelt szintű érettségiért járó 50 többletpontot is nehezebb lesz megszerezni a 2013-as felvételin: míg eddig 30 százalékos eredmény kellett a többletpontokhoz, idén már 45 százalék kell.
| Ezeken a szakokon kötelező az emelt szintű érettségi |
Állatorvosi: biológia és kémia emelt szinten Erdőmérnöki: matematika/biológia/kémia/fizika/szakmai előkészítő tárgy emelt szintenBölcsészképzések: egy tantárgyból kötelező az emelt szintű érettségiJogászképzés: történelem vagy angol/német/francia/latin/magyar nyelv és irodalom/német/olasz/orosz/spanyol emelt szintenKözgazdasági szakok (alkalmazott gazdaságtan és gazdaságelemzés): matematika emelt szintenÉpítész: matematika vagy fizika vagy építészeti és építési alapismeretek emelt szintenEnergetikai mérnöki: matematika vagy fizika emelt szintenÉpítészmérnöki: matematika vagy fizika vagy építészeti és építési ismeretek emelt szintenÁltalános orvos: biológia és fizika/kémia emelt szintenFogorvos: biológia és fizika/kémia emelt szintenGyógyszerész: biológia és fizika/kémia emelt szintenTársadalomtudományi képzések: egy tantárgyból kötelező emelt szintű érettségi |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).