Milyen tantárgyakból tehettek emelt szintű érettségit 2013-ban? Szakmai tárgyakból is jelentkezhettek a nehezebb, egyben több pontot érő vizsgára? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
A 2013-as tavaszi és őszi vizsgaidőszakban emelt szinten tehettek érettségi vizsgát a kötelező vizsgatárgyakból: magyar nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv és irodalom, történelem és matematika. Az idegen nyelvek közül angolból, németből, franciából, olaszból, oroszból és spanyolból, latinból, illetve a nemzetiségi nyelvekből jelentkezhettek emelt szintű vizsgára.
A választható közül tárgyak közül fizikából, kémiából, biológiából, földrajzból, informatikából, testnevelésből, társadalomismeretből, belügyi rendészeti ismeretekből, katonai alapismeretekből és gazdasági ismeretekből tehettek emelt szintű érettségi vizsgát.
A szakmai előkészítő vizsgatárgyak közül egészségügyi, elektronikai, építészeti és építési, gépészeti, informatikai és kereskedelmi és marketing alapismeretekből is jelentkezhettek emelt szintű érettségire. Elérhető ez a vizsgatípus környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek, közgazdasági alapismeretek (elméleti vagy üzleti gazdaságtan specializáció), közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika vagy közlekedés-üzemvitel specializáció), mezőgazdasági, oktatási, illetve vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek tantárgyból is.
A nem nyelvi vizsgákat a nemzetiségi és a két tanítási nyelvű iskolákban az oktatás nyelvén szervezik. A fentieken kívül más tantárgyból javító vagy pótló vizsgát sem lehet tenni emelt szinten. Mely szakokon kötelező az idei felvételin az emelt szintű érettségi? Itt találjátok a listát. Mikor jár többletpont az emelt szintűért? Erről itt olvashattok, a pontszámítás szabályait pedig itt nézhetitek meg.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
