Ezekből a tárgyakból lehet emelt szinten érettségizni 2013-ban

Milyen tantárgyakból tehettek emelt szintű érettségit 2013-ban? Szakmai tárgyakból is jelentkezhettek a nehezebb, egyben több pontot érő vizsgára? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline
stiller

A 2013-as tavaszi és őszi vizsgaidőszakban emelt szinten tehettek érettségi vizsgát a kötelező vizsgatárgyakból: magyar nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv és irodalom, történelem és matematika. Az idegen nyelvek közül angolból, németből, franciából, olaszból, oroszból és spanyolból, latinból, illetve a nemzetiségi nyelvekből jelentkezhettek emelt szintű vizsgára.

A választható közül tárgyak közül fizikából, kémiából, biológiából, földrajzból, informatikából, testnevelésből, társadalomismeretből, belügyi rendészeti ismeretekből, katonai alapismeretekből és gazdasági ismeretekből tehettek emelt szintű érettségi vizsgát.

A szakmai előkészítő vizsgatárgyak közül egészségügyi, elektronikai, építészeti és építési, gépészeti, informatikai és kereskedelmi és marketing alapismeretekből is jelentkezhettek emelt szintű érettségire. Elérhető ez a vizsgatípus környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek, közgazdasági alapismeretek (elméleti vagy üzleti gazdaságtan specializáció), közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika vagy közlekedés-üzemvitel specializáció), mezőgazdasági, oktatási, illetve vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek tantárgyból is.

A nem nyelvi vizsgákat a nemzetiségi és a két tanítási nyelvű iskolákban az oktatás nyelvén szervezik. A fentieken kívül más tantárgyból javító vagy pótló vizsgát sem lehet tenni emelt szinten. Mely szakokon kötelező az idei felvételin az emelt szintű érettségi? Itt találjátok a listát. Mikor jár többletpont az emelt szintűért? Erről itt olvashattok, a pontszámítás szabályait pedig itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.