Milyen tantárgyakból tehettek emelt szintű érettségit 2013-ban? Szakmai tárgyakból is jelentkezhettek a nehezebb, egyben több pontot érő vizsgára? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
A 2013-as tavaszi és őszi vizsgaidőszakban emelt szinten tehettek érettségi vizsgát a kötelező vizsgatárgyakból: magyar nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv és irodalom, történelem és matematika. Az idegen nyelvek közül angolból, németből, franciából, olaszból, oroszból és spanyolból, latinból, illetve a nemzetiségi nyelvekből jelentkezhettek emelt szintű vizsgára.
A választható közül tárgyak közül fizikából, kémiából, biológiából, földrajzból, informatikából, testnevelésből, társadalomismeretből, belügyi rendészeti ismeretekből, katonai alapismeretekből és gazdasági ismeretekből tehettek emelt szintű érettségi vizsgát.
A szakmai előkészítő vizsgatárgyak közül egészségügyi, elektronikai, építészeti és építési, gépészeti, informatikai és kereskedelmi és marketing alapismeretekből is jelentkezhettek emelt szintű érettségire. Elérhető ez a vizsgatípus környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek, közgazdasági alapismeretek (elméleti vagy üzleti gazdaságtan specializáció), közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika vagy közlekedés-üzemvitel specializáció), mezőgazdasági, oktatási, illetve vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek tantárgyból is.
A nem nyelvi vizsgákat a nemzetiségi és a két tanítási nyelvű iskolákban az oktatás nyelvén szervezik. A fentieken kívül más tantárgyból javító vagy pótló vizsgát sem lehet tenni emelt szinten. Mely szakokon kötelező az idei felvételin az emelt szintű érettségi? Itt találjátok a listát. Mikor jár többletpont az emelt szintűért? Erről itt olvashattok, a pontszámítás szabályait pedig itt nézhetitek meg.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
