Ezek a diákok bukják a 2018-as felvételit - milyen hibákat kell elkerülni?

Az írásbelik érettségiknek vége, hamarosan kezdődnek a szóbeli vizsgák, július végén pedig kihirdetik a felvételi ponthatárait. Vannak olyan helyzetek, amikor a szerencse nem elég a bekerüléshez. Összegyűjtöttünk négy olyan buktatót, amin az egész felvételi múlhat.

  • Eduline
Asszonyi Eszter

Ha nem éritek el a minimumponthatárt

2018-ban marad a 2017-es minimumponthatár:

- alap- és osztatlan szakon 280 pont 

- felsőoktatási szakképzésen 240 pont

- mesterképzésen 50 pont

Ha ennél kevesebb pontot szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat. A végleges ponthatárok azonban a népszerű intézmények népszerű szakjain ennél jóval magasabbak lesznek.

Ha nem éritek el az előzetes ponthatárokat

Fontos tudni, hogy a legtöbb népszerű képzésen előzetes ponthatárokat húznak. Gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi - többek között ilyen szakokon állapítottak meg 2018-ra előzetes ponthatárokat.

 Ezeken a képzéseken csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt - függetlenül attól, melyik felsőoktatási intézmény ilyen képzésére jelentkeznek.

Ha nem mentek át az alkalmassági vizsgán

A felvételi tájékoztató felhívja a figyelmet arra, hogy aki az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma 0, azaz nulla.

Ez azt jelenti, hogy mindegy, hány pontot gyűjtöttetek tanulmányi és érettségi eredményetekkel, nyelvvizsgákkal, emelt szintű érettségivel, olyan szakra nem kerülhettek be, ahol az alkalmassági vizsga nem sikerült.

Ha nem szereztek érettségit abból a tárgyból, amiből kellene

Akkor is bukhatjátok a felvételit, ha az adott szakon kötelező érettségiből nem vizsgáztok, vagy nem tesztek emelt szintű érettségit a megkívánt tárgyakból. Arról, hogy melyik szakokon kötelező 2018-ban emelt szintű érettségit tenni, itt mindent elolvashattok.

Itt a legfrissebb rangsor: hat magyar egyetem került a legjobb ezer intézmény közé

Hat magyar egyetem került fel a Center of World University Rankings (CWUR), a világ ezer legjobb felsőoktatási intézményét felsorakoztató 2018/19-es rangsorára. A magyar intézmények közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem (413.) az első, a Semmelweis Egyetem (658.) a második, a Debreceni Egyetem (696.) pedig a harmadik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.