Ez lehetett az elmúlt évek legkönnyebb magyarérettségije

Eddig még senki sem panaszkodott, sőt.

  • Eduline
Túry Gergely

A feladatok megoldásait itt, illetve itt éritek el.

Valószínűleg az elmúlt évek legkönnyebb érettségijét írták a diákok. Általában a vizsga végeztével már ömleni szoktak az olyan kommentek, hogy mennyire lehetetlen feladatokat kaptak, azonban most egyetlen ilyet sem találtunk.

Az Eduline-nak nyilatkozó diákokhoz hasonlóan a közösségi oldalakon is nagyon elégedettek a diákok.

A szaktanár szerint is nagyon korrekt volt a feladatlap.

A slágertéma a szövegalkotás résznél egyértelműen Tamási Áron novellájának elemzése volt. Az általunk megkérdezettek közül csak két diák nem ezt a részt választotta, de a hozzászólások szerint is abszolút slágerfeladatról van szó.

Tamási egyébként népi író volt, a 20. század első felében alkotott, és ha mást nem, akkor az Ábel a rengetegben című művét biztosan ismeritek, vagy legalább hallottatok róla. Bár mint megtudtuk, annak is jól sikerült, aki sosem hallotta az író nevét.

Percről percre közvetítésünket itt követhetitek nyomon.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.