Érettségizők, figyelem! Ezek lesznek a témakörök biológiából

Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2016-os emelt szintű biológiaérettségi szóbeli tételeit - íme, a lista.

  • Eduline
Shutterstock

Biológiából az emelt szintű szóbeli vizsgának két része van: először a lenti témakörökhöz kapcsolódó feladatokat kell megoldanotok (egy feladat több témakört is érinthet). A szóbeli második részében 15-20 soros biológiai témájú szövegrészleteket kell értelmeznetek, szintén az alábbi témakörökben. A szövegekhez grafikon, táblázat vagy ábra is tartozhat, ezeket is értelmeznetek kell. Szöveges adatok megjelenítésére nem alkalmas számológépet használhattok.

1. Bevezetés a biológiába

1.1. A biológia tudománya

1.2. Az élet jellemzői

1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek

2. Egyed alatti szerveződési szint

2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek

2.2. Az anyagcsere folyamatai

2.3. Sejtalkotók

3. Az egyed szerveződési szintje

3.1. Nem sejtes rendszerek

3.2. Önálló sejtek

3.3. Többsejtűség

3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

4. Az emberi szervezet

4.1. Homeosztázis

4.2. Kültakaró

4.3. A mozgás

4.4. A táplálkozás

4.5. A légzés

4.6. Az anyagszállítás

4.7. A kiválasztás

4.8. A szabályozás

4.9. Szaporodás és egyedfejlődés

5. Egyed feletti szerveződési szintek

5.1. Populáció

5.2. Életközösségek

5.3. Bioszféra

5.4. Ökoszisztéma

5.5. Környezet- és természetvédelem

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

6.1. Molekuláris genetika

6.2. Mendeli genetika

6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok

6.4. A bioszféra evolúciója

A tételcímeket az Oktatási Hivatal oldalán is megtaláljátok, a magyarérettségi tételeit itt, a töriérettségi tételeket pedig itt nézhetitek meg. Az emelt szintű szóbeli matekérettségi tételeit itt találjátok, az emelt szintű angolérettségit pedig itt, a 2016-os érettségiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.