Érettségire tanultok? Itt van négy kevésbé ismert trükk, hogy jobban menjen

Az érettségire sokan már most elkezdtek készülni, de iskola mellett ez nem lehet egyszerű, és az eddiginél jóval nagyobb leterheltséggel jár. Most mutatunk néhány kevésbé ismert trükköt, amikkel a nap végén is fog majd az agyatok.

  • Eduline

Az iskolában nagyon jól kitalálták, hogy 45 perces órák után 15 perc pihenő jön. A munkahelyeken 52 perc munkára 17 perc pihenőt szoktak ajánlani azoknak, akik nem akarnak kiégni. Tehát ha otthon tanultok, akkor is álljatok meg néha, és csináljatok valami egészen mást.

Tanulmányok szerint a citrusfélék segítik az éberséget. Tehát addig egyétek a narancsot, amíg minden bolt polca tele van vele!

Az idei felvételivel kapcsolatban minden friss infót itt találtok.

Tanuljatok fekve, tanuljatok ülve, és igen, tanuljatok állva is! Ez segít a vérkeringés megfelelő szinten tartásában.

Nézegessetek cuki videókat! Bármilyen meglepő, de egy japán tanulmány állítja, hogy ez segít a koncentráció megőrzésében.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.