Két gimnázium is 47 helyet javított – érdekességek a HVG 2027-es középiskolai rangsorából
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Nyilvánosságra hozták a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2014-es keretszámait, összesen 2037 ösztöndíjas helyet hirdethet meg az intézmény - derül ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból.

Alapképzésre 1542 hallgatót vehetnek fel, ebből közigazgatási képzésre 730, rendészetire 657, katonai szakra 130, nemzetbiztonsági képzésre pedig 25 fő kerülhet be. Ösztöndíjas mesterképzésen 495-en kezdhetik meg tanulmányaikat: közigazgatási szakon 225-en, rendészeti képzésen 100-an, katonai szakon 135-en, nemzetbiztonságin pedig 35-en.
Önköltséges helyre 1060 főt vehetnek fel. Alapképzésre 675-en kerülhetnek be: 490-en közizgazgatási képzésre, 120-an rendészeti szakra, 65-en pedig katonai képzésre. Mesterképzésen 385-en tanulhatnak önköltségesként, 330-an közizgazgatási, 55-en pedig katonai képzésen.
A 2013-as felvételin egyedül a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen nőtt jelentősen a felvételizők száma. A népszerűség növekedésének egyik oka lehet a keretszám növelése: 2012-ben még csak 1017-en kerülhettek be ösztöndíjasként valamelyik alapszakra, 2013-ban alapképzésen már 1400-an, mesterképzésen pedig 500-an kezdhették meg támogatott formában a tanulmányaikat. Cikkünket itt olvashatjátok.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012. január 1-jén, a nemzetvédelmi egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Corvinus közigazgatási karának összevonásával jött létre. Az intézményben nem állami, hanem közszolgálati ösztöndíjjal tanulhattok: ezzel nem fogynak az állami féléveitek, azonban vállalnotok kell, hogy az oklevél megszerzését követő három hónapon belül elfogadjátok az egyetem által felajánlott vagy kiközvetített közszolgálati állást. A részleteket itt találjátok.
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Országos felmérésben vizsgálják a magyar középiskolások mentális egészségét. A kérdőívben az iskolai túlterheltség, a megfelelési kényszer és a közösségi média hatásai mellett a klímaszorongás és a politikai szorongás is helyet kapott.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.