Itt vannak a 2014-es keretszámok: hányan tanulhatnak a közszolgálati egyetemen?

Nyilvánosságra hozták a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2014-es keretszámait, összesen 2037 ösztöndíjas helyet hirdethet meg az intézmény - derül ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból.

  • Eduline
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Alapképzésre 1542 hallgatót vehetnek fel, ebből közigazgatási képzésre 730, rendészetire 657, katonai szakra 130, nemzetbiztonsági képzésre pedig 25 fő kerülhet be. Ösztöndíjas mesterképzésen 495-en kezdhetik meg tanulmányaikat: közigazgatási szakon 225-en, rendészeti képzésen 100-an, katonai szakon 135-en, nemzetbiztonságin pedig 35-en.

Önköltséges helyre 1060 főt vehetnek fel. Alapképzésre 675-en kerülhetnek be: 490-en közizgazgatási képzésre, 120-an rendészeti szakra, 65-en pedig katonai képzésre. Mesterképzésen 385-en tanulhatnak önköltségesként, 330-an közizgazgatási, 55-en pedig katonai képzésen.

A 2013-as felvételin egyedül a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen nőtt jelentősen a felvételizők száma. A népszerűség növekedésének egyik oka lehet a keretszám növelése: 2012-ben még csak 1017-en kerülhettek be ösztöndíjasként valamelyik alapszakra, 2013-ban alapképzésen már 1400-an, mesterképzésen pedig 500-an kezdhették meg támogatott formában a tanulmányaikat. Cikkünket itt olvashatjátok.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012. január 1-jén, a nemzetvédelmi egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Corvinus közigazgatási karának összevonásával jött létre. Az intézményben nem állami, hanem közszolgálati ösztöndíjjal tanulhattok: ezzel nem fogynak az állami féléveitek, azonban vállalnotok kell, hogy az oklevél megszerzését követő három hónapon belül elfogadjátok az egyetem által felajánlott vagy kiközvetített közszolgálati állást. A részleteket itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.