Itt vannak a 2014-es keretszámok: hányan tanulhatnak a közszolgálati egyetemen?

Nyilvánosságra hozták a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2014-es keretszámait, összesen 2037 ösztöndíjas helyet hirdethet meg az intézmény - derül ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból.

  • Eduline
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Alapképzésre 1542 hallgatót vehetnek fel, ebből közigazgatási képzésre 730, rendészetire 657, katonai szakra 130, nemzetbiztonsági képzésre pedig 25 fő kerülhet be. Ösztöndíjas mesterképzésen 495-en kezdhetik meg tanulmányaikat: közigazgatási szakon 225-en, rendészeti képzésen 100-an, katonai szakon 135-en, nemzetbiztonságin pedig 35-en.

Önköltséges helyre 1060 főt vehetnek fel. Alapképzésre 675-en kerülhetnek be: 490-en közizgazgatási képzésre, 120-an rendészeti szakra, 65-en pedig katonai képzésre. Mesterképzésen 385-en tanulhatnak önköltségesként, 330-an közizgazgatási, 55-en pedig katonai képzésen.

A 2013-as felvételin egyedül a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen nőtt jelentősen a felvételizők száma. A népszerűség növekedésének egyik oka lehet a keretszám növelése: 2012-ben még csak 1017-en kerülhettek be ösztöndíjasként valamelyik alapszakra, 2013-ban alapképzésen már 1400-an, mesterképzésen pedig 500-an kezdhették meg támogatott formában a tanulmányaikat. Cikkünket itt olvashatjátok.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012. január 1-jén, a nemzetvédelmi egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Corvinus közigazgatási karának összevonásával jött létre. Az intézményben nem állami, hanem közszolgálati ösztöndíjjal tanulhattok: ezzel nem fogynak az állami féléveitek, azonban vállalnotok kell, hogy az oklevél megszerzését követő három hónapon belül elfogadjátok az egyetem által felajánlott vagy kiközvetített közszolgálati állást. A részleteket itt találjátok.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu