Ennyien kerülhetnek be a szegedi egyetemre 2014-ben

Február 15-ig lehet jelentkezni a 2014. szeptemberében induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, illetve felsőoktatási szakképzésekre. Megnéztük, hányan kerülhetnek be a Szegedi Tudományegyeteme. Íme, a számok.

  • Eduline
Képzési területNyelvNappali képzésre felvehető hallgatók számaEsti, levelező képzésre felvehető hallgatók számaTávoktatás
agrár (Hódmezővásárhely)angol

15

0

0

agrár (Hódmezővásárhely)magyar

350

357

0

agrár

magyar

321

172

0

bölcsészettudomány

angol

8

0

0

bölcsészettudomány

magyar

2484

1150

0

bölcsészettudomány

német

7

0

0

gazdaságtudományokangol

69

0

0

gazdaságtudományokmagyar

1160

643

483

informatikamagyar

1200

210

0

jogimagyar

 1258

 1964

 0

műszakimagyar

 469

 112

 0

művészetmagyar

 92

 4

 0

művészetközvetítésmagyar

 313

 122

orvos- és egészségtudománymagyar

 792

 175

 0

pedagógusképzésmagyar

 1580

 824

 0

sporttudománymagyar

 253

 204

 0

társadalomtudományangol

 50

 0

 0

társadalomtudomány francia

 20

 0

 0

társadalomtudománymagyar

 1300

 1428

 0

természettudománymagyar

 2074

 374

 0

Összesen

13 815

7739

483

A kapacitásszámok azt mutatják, hány hallgatót tud felvenni az intézmény állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre összesen. A tizenhat szak - köztük a gazdasági képzések és a jogászképzés - kivételével, amelyeken központi ponthatárt határoztak meg, az, aki eléri a jogszabályban előírt minimumponthatárt, és belefér a kapacitásba, támogatott formában kezdheti meg a tanulmányait. A szakok minimális és maximális létszámát a felvi.hu-n, az adott képzésnél nézhetitek meg. A 2014-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.