Ezek voltak a legmagasabb ponthatárok a Debreceni Egyetemen

A Debreceni Egyetemen (DE) a tavalyinál többen, 6621-en kezdhetik meg tanulmányaikat ősszel - közölte az intézmény oktatási rektorhelyettese csütörtökön sajtótájékoztatón.

  • MTI
Stiller Ákos

Bartha Elek elmondta: a tavalyinál csaknem 4 százalékkal több hallgató felvételizett sikeresen az egyetemre az általános eljárás során, közülük 5412-en állami ösztöndíjas, 1209-en pedig önköltséges formában tanulhatnak szeptembertől.

Hozzátette: a legtöbb elsőévest az intézmény gazdaságtudományi, bölcsészettudományi, természettudományi és technológiai, valamint gyermeknevelési és gyógypedagógiai kara iskolázza be a 2018/2019-es tanévre.

Itt a teljes lista: a 2018-as felvételi összes ponthatára

Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi ponthatárait, amelyet már az Eduline-on is böngészhettek. Az idén több mint 107 ezer diák jelentkezett egyetemre és főiskolára, a legtöbben, mintegy 73 ezren alapképzésre adtak be kérelmet. Mesterképzésre több mint 18 ezren jelentkeztek, osztatlan képzésre mintegy 11 600-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 4800-an felvételiztek.

A legmagasabb pontszámokat ebben az évben a bölcsészettudományi és a gazdaságtudományi karon kellett elérniük a jelentkezőknek. Az előbbi osztatlan, nappali tagozatos, államilag finanszírozott magyar tanár - latin nyelv és kultúra tanár szakán 495 volt a ponthatár. Az utóbbi állami ösztöndíjas kereskedelem és marketing alapképzésén levelező tagozaton legalább 462 pontot kellett elérni, a nemzetközi gazdálkodás alapképzés állami ösztöndíjas levelező tagozatán pedig 454 pontra volt szükség a sikeres felvételihez - mondta Bartha Elek.

Közlése szerint új képzésként indul szeptemberben Debrecenben a sport- és rekreációszervezés alapszak rekreációszervezés és egészségfejlesztés szakiránya, az agrármérnöktanári, a közgazdásztanári és a mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnöki mesterszak. A duális képzések sora a szociális munka alapszakkal, illetve a geográfus és hidrobiológus mesterszakkal bővül.

Kitért arra is, hogy a felvételt nyert külföldi hallgatók száma csaknem 8 százalékkal nőtt, a tavalyi 1690-ről 1825-re. Mintegy száz országból érkeznek majd diákok az egyetem 13 karának angol nyelven meghirdetett 54 szakára. A legnépszerűbb továbbra is az orvos-, a mérnök-, a közgazdász-, az informatikus-, a fogorvos-, valamint a gyógyszerészképzés.

Pósánné Rácz Annamária, az egyetem oktatási igazgatója hozzátette: a tanévet szeptemberben kezdő elsőévesek száma tovább emelkedhet az augusztus 7-ig tartó pótfelvételi során, valamint a kihelyezett képzésekre bejutókkal és a jogorvoslati eljárások során felvételt nyerő hallgatókkal.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

ELTE, DE, BME: ezeken az egyetemeken szereztek a legtöbben állami ösztöndíjas helyet

Melyik egyetem alap- és osztatlan képzései szereztek a legtöbben állami ösztöndíjas, nappali tagozatos helyet? Mutatjuk. Nyilvánosságra hozták azoknak a felsőoktatási intézményeknek a listáját, ahová a legtöbb állami ösztöndíjas, nappali tagozatos, alapszakos hallgató jutott be a 2018-as felvételin. Itt találjátok a listát: Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi ponthatárait, amelyet már az Eduline-on is böngészhettek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.