Csütörtökön húzzák a pótfelvételi ponthatárokat: itt nézhetitek meg, felvettek-e

Augusztus 29-én hirdetik ki a felsőoktatási pótfelvételi eljárás ponthatárait a www.felvi.

  • Eduline
stiller

Augusztus 29-én hirdetik ki a felsőoktatási pótfelvételi eljárás ponthatárait a www.felvi.hu-n, a listát - az Én felvim nevű alkalmazás letöltése után - okostelefonon is meg lehet nézni. A jelentkezők a ponthatárokról, a felvételi eredményéről emellett SMS-ben is értesítést kapnak - írták az internetes portálon.

A pótfelvételin összesen 8131-en adták be a jelentkezésüket alap-, osztatlan vagy mesterképzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre. A pótfelvételin szinte kizárólag önköltséges képzéseket hirdettek meg: a szabály az, hogy a ponthatár nem lehet alacsonyabb az általános felvételi eljárásban meghatározottnál.

Ha egy adott képzést akkor nem hirdettek meg önköltséges formában, akkor az alapszabályok érvényesek: az alap- és osztatlan szakokon 240, a felsőoktatási szakképzéseken 200, a mesterképzéseken 50 a ponthatárminimum, ha ennél kevesebbet szereztek, sehova nem vesznek fel - sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre.

A 240-es határt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de az egyéb jogcímen - például OKJ-s végzettségért, versenyeredményért vagy nyelvvizsgáért - szerezhető pluszpontok nélkül kell elérni. Mely szakokon húzták a hét legmagasabb ponthatárt a 2012-ben? A listát itt találjátok, a pótfelvételiről szóló összes cikkünket pedig itt olvashatjátok.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.