Csütörtökön húzzák a pótfelvételi ponthatárokat: itt nézhetitek meg, felvettek-e

Augusztus 29-én hirdetik ki a felsőoktatási pótfelvételi eljárás ponthatárait a www.felvi.

  • Eduline
stiller

Augusztus 29-én hirdetik ki a felsőoktatási pótfelvételi eljárás ponthatárait a www.felvi.hu-n, a listát - az Én felvim nevű alkalmazás letöltése után - okostelefonon is meg lehet nézni. A jelentkezők a ponthatárokról, a felvételi eredményéről emellett SMS-ben is értesítést kapnak - írták az internetes portálon.

A pótfelvételin összesen 8131-en adták be a jelentkezésüket alap-, osztatlan vagy mesterképzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre. A pótfelvételin szinte kizárólag önköltséges képzéseket hirdettek meg: a szabály az, hogy a ponthatár nem lehet alacsonyabb az általános felvételi eljárásban meghatározottnál.

Ha egy adott képzést akkor nem hirdettek meg önköltséges formában, akkor az alapszabályok érvényesek: az alap- és osztatlan szakokon 240, a felsőoktatási szakképzéseken 200, a mesterképzéseken 50 a ponthatárminimum, ha ennél kevesebbet szereztek, sehova nem vesznek fel - sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre.

A 240-es határt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de az egyéb jogcímen - például OKJ-s végzettségért, versenyeredményért vagy nyelvvizsgáért - szerezhető pluszpontok nélkül kell elérni. Mely szakokon húzták a hét legmagasabb ponthatárt a 2012-ben? A listát itt találjátok, a pótfelvételiről szóló összes cikkünket pedig itt olvashatjátok.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.