Itt vannak a felvételi jelentkezési adatai: több mint 9200-an szeretnének bejutni a Corvinusra

Emelkedett a felvételizők száma a Budapesti Corvinus Egyetemen, amelynek képzéseit több mint 9200 diák jelölte meg a jelentkezési lapon.

  • Eduline
Fazekas István

9229-en jelentkeztek a Budapesti Corvinus Egyetemre a 2018-as felvételin, 5837-en első helyen jelölték meg az intézmény valamelyik képzését – olvasható az egyetem közleményében, amelyben az áll, „első helyen és összességében is többen jelentkeztek 2018-ban a Corvinusra, mint a tavalyi évben. Az első helyes jelentkezések alapján pedig a Corvinus mesterszakjaira jelentkeztek a második legtöbben az ország összes felsőoktatási intézménye közül”.

A Corvinus három kara közül a legtöbb jelentkező idén is a Gazdálkodástudományi Kart jelölte meg, ahová alap- és mesterszakon is többen adtak be első helyes jelentkezést, mint tavaly. A kar legnépszerűbb szakja továbbra is a gazdálkodási és menedzsment, amelyre még a korábbi éveknél is többen jelentkeztek, csakúgy, mint első helyen a kereskedelem és marketing, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, valamint a turizmus-vendéglátás képzésekre.

A Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Karra is többen jelentkeztek, mint tavaly: összesen 1198-an jelölték meg első helyen a kar valamely képzését. Ezek közül a nemzetközi tanulmányok képzés a legnépszerűbb, de kiemelkedő érdeklődés mutatkozik a kommunikáció- és médiatudomány szak iránt is.

A Közgazdaságtudományi Kar képzései közül az alkalmazott közgazdaságtan a legvonzóbb, ide a kart megjelölők majdnem fele jelentkezett. A gazdaság-és pénzügy-matematikai elemzés képzésre is emelkedett a jelentkezők száma.

Megvannak az idei felvételi jelentkezési adatai: több mint 107 ezren tanulnának tovább

Az idén több mint 107 ezer diák jelentkezett felsőoktatási intézményekbe, ez a szám nagyából megfelel a korábbi évek adatainak - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón. Horváth Zita közölte, a jelentkezők közül a legtöbben, mintegy 73 ezren alapképzésre adtak be kérelmet, mesterképzésre több mint 18 ezren jelentkeztek, osztatlan képzésre mintegy 11 600-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 4800-an felvételiztek.

Itt a lista: ezek a legnépszerűbb alapszakok és egyetemek a 2018-as felvételin

Nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi jelentkezési adatait, kiderült, melyek a legnépszerűbb alapszakok és egyetemek. A legnépszerűbb alapszakok listája Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár kiemelte: a legnépszerűbb képzési területek alapképzésben és osztatlan képzésben az elsőhelyes jelentkezések alapján a gazdaságtudományok, a műszaki képzések, a pedagógusképzés, az informatikai, valamint az orvos- és egészségtudományi képzések.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.