Felvételi ponthatárok: nem változott az elsőévesek száma a BME-n

Mindössze tizennéggyel kevesebb jelentkezőt vettek fel idén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME)...

  • MTI
Müller Judit

Mindössze tizennéggyel kevesebb jelentkezőt vettek fel idén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME), az alapképzésekre felvettek átlagpontszáma 410 volt - közölte az intézmény oktatási rektorhelyettese csütörtökön az MTI-vel.

Jobbágy Ákos tájékoztatása szerint idén állami ösztöndíjas képzésre 4524, önköltséges képzésre pedig 628 jelentkezőt vettek fel. Bár az előbbi 108-cal kevesebb, az utóbbi pedig 94-gyel több a tavaly felvetteknél, az 5152 felvételt nyerő diák összességében csupán tizennéggyel kevesebb, mint 2012-ben. Hangsúlyozta: büszkék arra, hogy ezt a ponthatárokat magasan tartva tudták elérni. A BME-re idén 10 561 diák jelentkezett.

A rektorhelyettes emlékeztetett arra, hogy a részösztöndíjas képzési formát idén a kormányrendelet nem tette lehetővé. A minisztérium által meghatározott minimumpontokkal három gazdaságtudományi szakon is vettek fel jelentkezőket állami ösztöndíjas képzésre, így az alkalmazott közgazdaságtan (465 pont), a gazdálkodási és menedzsment és a nemzetközi gazdálkodás (460 pont) szakokra.

Jobbágy Ákos hangsúlyozta: más intézményekhez képest a Műegyetem minden műszaki és informatikai szakán magas pontszám kellett a bejutáshoz. Nappali alapképzésre nem vettek fel 300 pontnál kevesebbet elérő jelentkezőt, és ezt a műszaki képzési területen az országban csak a BME mondhatja el magáról. A Műegyetem esetében nem igaz, hogy 240 pontot elérő jelentkezőkből is mérnök lesz - jegyezte meg.

Az egyetem alapképzéseire felvettek átlagpontszáma 410 volt. A legmagasabb ponthatárok a vegyészmérnök és a mechatronikai mérnök alapszakokon voltak szükségesek, ezeken az átlagpontszám 454, illetve 463 volt. Jobbágy Ákos kitért arra: pótfelvételit a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hirdet meg, a létszámkeretekről a minisztérium dönt.

A rektorhelyettes a felvételi eljárással kapcsolatban megismételte az egyetem korábban már kifejtett álláspontját, amely szerint az emelt szintű érettségit a felsőoktatásba belépés feltételévé kellene tenni. Ezt azzal a tapasztalattal indokolta, hogy az emelt szintű érettségivel rendelkezők lényegesen jobban teljesítenek, lemorzsolódásuknak sokkal kisebb a veszélye. Ha a kormányzat most meghirdetné a változtatást, leghamarabb 2015-ben léphetne életbe, azaz a középiskolásoknak lenne idejük rá felkészülni - fűzte hozzá.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.