Érettségi 2026: az összes tavalyi feladatlap és megoldás egy helyen
Rohamosan közeleg az érettségi, ezért összegyűjtöttük az összes tavalyi feladatlapot és megoldást, hogy neked már ne kelljen keresgélni a gyakorláshoz.
Müller Judit
Mindössze tizennéggyel kevesebb jelentkezőt vettek fel idén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME), az alapképzésekre felvettek átlagpontszáma 410 volt - közölte az intézmény oktatási rektorhelyettese csütörtökön az MTI-vel.
Jobbágy Ákos tájékoztatása szerint idén állami ösztöndíjas képzésre 4524, önköltséges képzésre pedig 628 jelentkezőt vettek fel. Bár az előbbi 108-cal kevesebb, az utóbbi pedig 94-gyel több a tavaly felvetteknél, az 5152 felvételt nyerő diák összességében csupán tizennéggyel kevesebb, mint 2012-ben. Hangsúlyozta: büszkék arra, hogy ezt a ponthatárokat magasan tartva tudták elérni. A BME-re idén 10 561 diák jelentkezett.
A rektorhelyettes emlékeztetett arra, hogy a részösztöndíjas képzési formát idén a kormányrendelet nem tette lehetővé. A minisztérium által meghatározott minimumpontokkal három gazdaságtudományi szakon is vettek fel jelentkezőket állami ösztöndíjas képzésre, így az alkalmazott közgazdaságtan (465 pont), a gazdálkodási és menedzsment és a nemzetközi gazdálkodás (460 pont) szakokra.
Jobbágy Ákos hangsúlyozta: más intézményekhez képest a Műegyetem minden műszaki és informatikai szakán magas pontszám kellett a bejutáshoz. Nappali alapképzésre nem vettek fel 300 pontnál kevesebbet elérő jelentkezőt, és ezt a műszaki képzési területen az országban csak a BME mondhatja el magáról. A Műegyetem esetében nem igaz, hogy 240 pontot elérő jelentkezőkből is mérnök lesz - jegyezte meg.
Az egyetem alapképzéseire felvettek átlagpontszáma 410 volt. A legmagasabb ponthatárok a vegyészmérnök és a mechatronikai mérnök alapszakokon voltak szükségesek, ezeken az átlagpontszám 454, illetve 463 volt. Jobbágy Ákos kitért arra: pótfelvételit a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hirdet meg, a létszámkeretekről a minisztérium dönt.
A rektorhelyettes a felvételi eljárással kapcsolatban megismételte az egyetem korábban már kifejtett álláspontját, amely szerint az emelt szintű érettségit a felsőoktatásba belépés feltételévé kellene tenni. Ezt azzal a tapasztalattal indokolta, hogy az emelt szintű érettségivel rendelkezők lényegesen jobban teljesítenek, lemorzsolódásuknak sokkal kisebb a veszélye. Ha a kormányzat most meghirdetné a változtatást, leghamarabb 2015-ben léphetne életbe, azaz a középiskolásoknak lenne idejük rá felkészülni - fűzte hozzá.
