Mindössze tizennéggyel kevesebb jelentkezőt vettek fel idén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME)...
Mindössze tizennéggyel kevesebb jelentkezőt vettek fel idén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME), az alapképzésekre felvettek átlagpontszáma 410 volt - közölte az intézmény oktatási rektorhelyettese csütörtökön az MTI-vel.
Jobbágy Ákos tájékoztatása szerint idén állami ösztöndíjas képzésre 4524, önköltséges képzésre pedig 628 jelentkezőt vettek fel. Bár az előbbi 108-cal kevesebb, az utóbbi pedig 94-gyel több a tavaly felvetteknél, az 5152 felvételt nyerő diák összességében csupán tizennéggyel kevesebb, mint 2012-ben. Hangsúlyozta: büszkék arra, hogy ezt a ponthatárokat magasan tartva tudták elérni. A BME-re idén 10 561 diák jelentkezett.
A rektorhelyettes emlékeztetett arra, hogy a részösztöndíjas képzési formát idén a kormányrendelet nem tette lehetővé. A minisztérium által meghatározott minimumpontokkal három gazdaságtudományi szakon is vettek fel jelentkezőket állami ösztöndíjas képzésre, így az alkalmazott közgazdaságtan (465 pont), a gazdálkodási és menedzsment és a nemzetközi gazdálkodás (460 pont) szakokra.
Jobbágy Ákos hangsúlyozta: más intézményekhez képest a Műegyetem minden műszaki és informatikai szakán magas pontszám kellett a bejutáshoz. Nappali alapképzésre nem vettek fel 300 pontnál kevesebbet elérő jelentkezőt, és ezt a műszaki képzési területen az országban csak a BME mondhatja el magáról. A Műegyetem esetében nem igaz, hogy 240 pontot elérő jelentkezőkből is mérnök lesz - jegyezte meg.
Az egyetem alapképzéseire felvettek átlagpontszáma 410 volt. A legmagasabb ponthatárok a vegyészmérnök és a mechatronikai mérnök alapszakokon voltak szükségesek, ezeken az átlagpontszám 454, illetve 463 volt. Jobbágy Ákos kitért arra: pótfelvételit a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hirdet meg, a létszámkeretekről a minisztérium dönt.
A rektorhelyettes a felvételi eljárással kapcsolatban megismételte az egyetem korábban már kifejtett álláspontját, amely szerint az emelt szintű érettségit a felsőoktatásba belépés feltételévé kellene tenni. Ezt azzal a tapasztalattal indokolta, hogy az emelt szintű érettségivel rendelkezők lényegesen jobban teljesítenek, lemorzsolódásuknak sokkal kisebb a veszélye. Ha a kormányzat most meghirdetné a változtatást, leghamarabb 2015-ben léphetne életbe, azaz a középiskolásoknak lenne idejük rá felkészülni - fűzte hozzá.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
