Felvételi ponthatárok: nem változott az elsőévesek száma a BME-n

Mindössze tizennéggyel kevesebb jelentkezőt vettek fel idén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME)...

  • MTI
Müller Judit

Mindössze tizennéggyel kevesebb jelentkezőt vettek fel idén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME), az alapképzésekre felvettek átlagpontszáma 410 volt - közölte az intézmény oktatási rektorhelyettese csütörtökön az MTI-vel.

Jobbágy Ákos tájékoztatása szerint idén állami ösztöndíjas képzésre 4524, önköltséges képzésre pedig 628 jelentkezőt vettek fel. Bár az előbbi 108-cal kevesebb, az utóbbi pedig 94-gyel több a tavaly felvetteknél, az 5152 felvételt nyerő diák összességében csupán tizennéggyel kevesebb, mint 2012-ben. Hangsúlyozta: büszkék arra, hogy ezt a ponthatárokat magasan tartva tudták elérni. A BME-re idén 10 561 diák jelentkezett.

Minden infó a 2013-as felvételi ponthatárokról

A 2013-as felvételi összes ponthatára - a teljes lista

Nem lett meg az 55 ezer állami ösztöndíjas hely az idei felvételin

A tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak ponthatára

Közepes érettségivel is be lehetett kerülni a műszaki szakokra

A tíz legnépszerűbb mesterszak ponthatára

A legtöbb hallgatót vonzó bölcsészképzések ponthatárai

Változtattak a tizenhat népszerű szak ponthatárán

Ilyenek a 2013-as ponthatárok az orvosi képzéseken

A 2013-as felvételi tíz legmagasabb ponthatára

A rektorhelyettes emlékeztetett arra, hogy a részösztöndíjas képzési formát idén a kormányrendelet nem tette lehetővé. A minisztérium által meghatározott minimumpontokkal három gazdaságtudományi szakon is vettek fel jelentkezőket állami ösztöndíjas képzésre, így az alkalmazott közgazdaságtan (465 pont), a gazdálkodási és menedzsment és a nemzetközi gazdálkodás (460 pont) szakokra.

Jobbágy Ákos hangsúlyozta: más intézményekhez képest a Műegyetem minden műszaki és informatikai szakán magas pontszám kellett a bejutáshoz. Nappali alapképzésre nem vettek fel 300 pontnál kevesebbet elérő jelentkezőt, és ezt a műszaki képzési területen az országban csak a BME mondhatja el magáról. A Műegyetem esetében nem igaz, hogy 240 pontot elérő jelentkezőkből is mérnök lesz - jegyezte meg.

Az egyetem alapképzéseire felvettek átlagpontszáma 410 volt. A legmagasabb ponthatárok a vegyészmérnök és a mechatronikai mérnök alapszakokon voltak szükségesek, ezeken az átlagpontszám 454, illetve 463 volt. Jobbágy Ákos kitért arra: pótfelvételit a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hirdet meg, a létszámkeretekről a minisztérium dönt.

A rektorhelyettes a felvételi eljárással kapcsolatban megismételte az egyetem korábban már kifejtett álláspontját, amely szerint az emelt szintű érettségit a felsőoktatásba belépés feltételévé kellene tenni. Ezt azzal a tapasztalattal indokolta, hogy az emelt szintű érettségivel rendelkezők lényegesen jobban teljesítenek, lemorzsolódásuknak sokkal kisebb a veszélye. Ha a kormányzat most meghirdetné a változtatást, leghamarabb 2015-ben léphetne életbe, azaz a középiskolásoknak lenne idejük rá felkészülni - fűzte hozzá.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.