A tavalyi 87 százalékról idén 79 százalékra csökkent azoknak a diákoknak az aránya, akik állami ösztöndíjas képzésre...
A tavalyi 87 százalékról idén 79 százalékra csökkent azoknak a diákoknak az aránya, akik állami ösztöndíjas képzésre szeretnének jelentkezni - egyebek között ez derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) felméréséből, amelyet az Educatio nemzetközi oktatási szakkiállításon végeztek. Idén február 15-éig lehet jelentkezni a felsőoktatásba.
A főiskola összegzése szerint ezzel párhuzamosan a tavalyi 13 százalékról 19 százalékra nőtt az önköltséges képzést megjelölő felvételizők aránya. Alapképzésen a diákok 54 százaléka, felsőoktatási szakképzésen 25 százalék, míg szakirányú továbbképzésen és mesterképzésen 8-8 százalék szeretne tanulni, a kiállításra kilátogató fiatalok 4 százaléka érdeklődött a doktori képzések iránt.
A BGF vizsgálata szerint a diákok többsége elsősorban a képzési terület elismertsége (24 százalék), és a megszerezhető diploma munkaerő-piaci értéke (20 százalék) alapján dönt arról, melyik felsőoktatási intézményben szeretne továbbtanulni. Kismértékben segíti őket a választásban az intézmény hírneve és földrajzi elhelyezkedése (14-14 százalék), de a szülők, barátok véleménye (10 százalék), a felsőoktatási elemzések, statisztikák (8 százalék) és a tanárok (6 százalék) már alig befolyásolják a diákokat döntéseikben. A reklámok pedig állításuk szerint még ennél is kisebb mértékben (2 százalék) vannak rájuk hatással.
A felvételi előtt álló diákok 32 százaléka még nem döntött arról, melyik felsőoktatási képzésre adja be majd a jelentkezését, további 28 százalékuk is csak nemrég jutott elhatározásra. Igazán tudatosnak a diákok alig 23 százaléka nevezhető, ők azok, akik már körülbelül egy éve meg tudták volna nevezni a kiválasztott szakot. Néhány hónappal ezelőtt döntött a megkérdezettek 14 százaléka.
A Budapesti Gazdasági Főiskola 518, az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon résztvevő diák megkérdezésével készítette el - idén második alkalommal - kutatását.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
