BGF-felmérés: kevesebben harcolnak az állami ösztöndíjért

A tavalyi 87 százalékról idén 79 százalékra csökkent azoknak a diákoknak az aránya, akik állami ösztöndíjas képzésre...

  • MTI
Hallgatók és felvételizők az idei Educatio-kiállításon
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A tavalyi 87 százalékról idén 79 százalékra csökkent azoknak a diákoknak az aránya, akik állami ösztöndíjas képzésre szeretnének jelentkezni - egyebek között ez derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) felméréséből, amelyet az Educatio nemzetközi oktatási szakkiállításon végeztek. Idén február 15-éig lehet jelentkezni a felsőoktatásba.

A főiskola összegzése szerint ezzel párhuzamosan a tavalyi 13 százalékról 19 százalékra nőtt az önköltséges képzést megjelölő felvételizők aránya. Alapképzésen a diákok 54 százaléka, felsőoktatási szakképzésen 25 százalék, míg szakirányú továbbképzésen és mesterképzésen 8-8 százalék szeretne tanulni, a kiállításra kilátogató fiatalok 4 százaléka érdeklődött a doktori képzések iránt.

A BGF vizsgálata szerint a diákok többsége elsősorban a képzési terület elismertsége (24 százalék), és a megszerezhető diploma munkaerő-piaci értéke (20 százalék) alapján dönt arról, melyik felsőoktatási intézményben szeretne továbbtanulni. Kismértékben segíti őket a választásban az intézmény hírneve és földrajzi elhelyezkedése (14-14 százalék), de a szülők, barátok véleménye (10 százalék), a felsőoktatási elemzések, statisztikák (8 százalék) és a tanárok (6 százalék) már alig befolyásolják a diákokat döntéseikben. A reklámok pedig állításuk szerint még ennél is kisebb mértékben (2 százalék) vannak rájuk hatással.

A felvételi előtt álló diákok 32 százaléka még nem döntött arról, melyik felsőoktatási képzésre adja be majd a jelentkezését, további 28 százalékuk is csak nemrég jutott elhatározásra. Igazán tudatosnak a diákok alig 23 százaléka nevezhető, ők azok, akik már körülbelül egy éve meg tudták volna nevezni a kiválasztott szakot. Néhány hónappal ezelőtt döntött a megkérdezettek 14 százaléka. 

A Budapesti Gazdasági Főiskola 518, az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon résztvevő diák megkérdezésével készítette el - idén második alkalommal - kutatását.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu