A tavalyi 87 százalékról idén 79 százalékra csökkent azoknak a diákoknak az aránya, akik állami ösztöndíjas képzésre...
A tavalyi 87 százalékról idén 79 százalékra csökkent azoknak a diákoknak az aránya, akik állami ösztöndíjas képzésre szeretnének jelentkezni - egyebek között ez derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) felméréséből, amelyet az Educatio nemzetközi oktatási szakkiállításon végeztek. Idén február 15-éig lehet jelentkezni a felsőoktatásba.
A főiskola összegzése szerint ezzel párhuzamosan a tavalyi 13 százalékról 19 százalékra nőtt az önköltséges képzést megjelölő felvételizők aránya. Alapképzésen a diákok 54 százaléka, felsőoktatási szakképzésen 25 százalék, míg szakirányú továbbképzésen és mesterképzésen 8-8 százalék szeretne tanulni, a kiállításra kilátogató fiatalok 4 százaléka érdeklődött a doktori képzések iránt.
A BGF vizsgálata szerint a diákok többsége elsősorban a képzési terület elismertsége (24 százalék), és a megszerezhető diploma munkaerő-piaci értéke (20 százalék) alapján dönt arról, melyik felsőoktatási intézményben szeretne továbbtanulni. Kismértékben segíti őket a választásban az intézmény hírneve és földrajzi elhelyezkedése (14-14 százalék), de a szülők, barátok véleménye (10 százalék), a felsőoktatási elemzések, statisztikák (8 százalék) és a tanárok (6 százalék) már alig befolyásolják a diákokat döntéseikben. A reklámok pedig állításuk szerint még ennél is kisebb mértékben (2 százalék) vannak rájuk hatással.
A felvételi előtt álló diákok 32 százaléka még nem döntött arról, melyik felsőoktatási képzésre adja be majd a jelentkezését, további 28 százalékuk is csak nemrég jutott elhatározásra. Igazán tudatosnak a diákok alig 23 százaléka nevezhető, ők azok, akik már körülbelül egy éve meg tudták volna nevezni a kiválasztott szakot. Néhány hónappal ezelőtt döntött a megkérdezettek 14 százaléka.
A Budapesti Gazdasági Főiskola 518, az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon résztvevő diák megkérdezésével készítette el - idén második alkalommal - kutatását.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
