Az ombudsman szerint gond van a felvételivel

Az alapvető jogok biztosa szerint nincsenek összhangban az egyetemek és főiskolák oktatásszervezési ciklusaival azok a határidők, amelyeken belül el kell bírálni a felsőoktatási felvételi eljárással összefüggő jogorvoslati kérelmeket. Ez akadályozza, hogy egy sikeresen fellebbező diák még a képzési időszak kezdete előtt beiratkozhasson.

  • MTI
Shutterstock

Az ombudsman hivatala csütörtökön az MTI-vel azt közölte, Székely László a szaktárcától kért intézkedést, mert szerinte a jelenlegi határidők és a meglévő infrastrukturális feltételek akadályozzák a felsőoktatáshoz való hozzáférést és a tartalmi jogorvoslatot.

Az alapjogi biztos a felvételizők tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való jogának érvényesülése, az intézményi gyakorlat megismerése és feltárása érdekében indított hivatalból vizsgálatot, ennek keretében húsz felsőoktatási intézmény rektorát kereste meg.

A felvételivel kapcsolatos minden friss infót erre találtok meg.

A közleményében felidézték, hogy az ombudsman korábbi vizsgálatai során is problémásnak találta a felvételi eljárás jogorvoslati kérelmeinek elbírálásához szükséges törvényi határidőket. Mire ugyanis a jogorvoslati eljárásban megszületik a diák számára kedvező döntés, már az utólagos beiratkozás időszaka és a tárgyfelvétel is lezajlott, közben pedig elkezdődött a tanév.

Az idei érettségi menetrendjét itt találjátok.

Az általános felvételi eljárásban a jogorvoslati kérelemről másodfokon az emberi erőforrások minisztere dönt, és az ombudsmani vizsgálat kezdetekor hatályos szabályok értelmében ennek határideje november elejére esett.

Kitértek arra is, hogy az ombudsmani vizsgálat még tartott, amikor egy törvénymódosítás a szaktárca rendelkezésére álló 40 napos határidőt 5 nappal csökkentette, és - szemben a korábbi szabályozással - már nincs lehetőség a határidő meghosszabbítására sem.

Nincs még meg a nyelvvizsgátok? Akkor erre figyeljetek!

Székely László jelentésében rámutatott arra, hogy ez a módosítás szükséges, de nem elégséges megoldás a jogalkotó által is felismert probléma kezelésére. Az egyetemeken és főiskolákon ugyanis az utólagos regisztrációra, illetve beiratkozásra október első hetében, néhány intézményben kivételesen október második hetében adnak lehetőséget, vagyis a fellebbezési kérelmet benyújtó hallgató nem kezdheti meg időben a tanévet.

A jelentés szerint a hallgatók jogorvoslathoz való jogát tartalmi értelemben kiüresíti, hogy ma a fellebbezés lehetősége csak formálisan biztosított, a hallgató ugyanis még akkor se tud időben beiratkozni, ha az ügyét a határidőn belül bírálják el.

Az ombudsman arra is felhívta a figyelmet, a visszás helyzet orvoslása alól nem adhat felmentést az a tény, hogy az összes felvételizőhöz képest minimális azok száma, akik esetében végül másodfokon eredményesen végződik a jogorvoslati eljárás. A hatékonyság növelését segítheti elő ugyan, hogy 2016. január 1-jétől az Oktatási Hivatal vette át a feladatot, de a kérelmek gördülékeny elbírálásához további intézkedések szükségesek.

Az alapvető jogok biztosa kezdeményezte az emberi erőforrások miniszterénél, hogy a szabályozás megfelelő módosításával tegyen további lépéseket a felsőoktatási felvételi eljárás jogorvoslati határidőinek csökkentése érdekében, valamint gondoskodjon arról, hogy biztosítottak legyenek a jogorvoslati kérelmek hatékony elbírálásához szükséges feltételek.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.