Az alapvető jogok biztosa szerint nincsenek összhangban az egyetemek és főiskolák oktatásszervezési ciklusaival azok a határidők, amelyeken belül el kell bírálni a felsőoktatási felvételi eljárással összefüggő jogorvoslati kérelmeket. Ez akadályozza, hogy egy sikeresen fellebbező diák még a képzési időszak kezdete előtt beiratkozhasson.
Az ombudsman hivatala csütörtökön az MTI-vel azt közölte, Székely László a szaktárcától kért intézkedést, mert szerinte a jelenlegi határidők és a meglévő infrastrukturális feltételek akadályozzák a felsőoktatáshoz való hozzáférést és a tartalmi jogorvoslatot.
Az alapjogi biztos a felvételizők tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való jogának érvényesülése, az intézményi gyakorlat megismerése és feltárása érdekében indított hivatalból vizsgálatot, ennek keretében húsz felsőoktatási intézmény rektorát kereste meg.
A felvételivel kapcsolatos minden friss infót erre találtok meg.
A közleményében felidézték, hogy az ombudsman korábbi vizsgálatai során is problémásnak találta a felvételi eljárás jogorvoslati kérelmeinek elbírálásához szükséges törvényi határidőket. Mire ugyanis a jogorvoslati eljárásban megszületik a diák számára kedvező döntés, már az utólagos beiratkozás időszaka és a tárgyfelvétel is lezajlott, közben pedig elkezdődött a tanév.
Az idei érettségi menetrendjét itt találjátok.
Az általános felvételi eljárásban a jogorvoslati kérelemről másodfokon az emberi erőforrások minisztere dönt, és az ombudsmani vizsgálat kezdetekor hatályos szabályok értelmében ennek határideje november elejére esett.
Kitértek arra is, hogy az ombudsmani vizsgálat még tartott, amikor egy törvénymódosítás a szaktárca rendelkezésére álló 40 napos határidőt 5 nappal csökkentette, és - szemben a korábbi szabályozással - már nincs lehetőség a határidő meghosszabbítására sem.
Nincs még meg a nyelvvizsgátok? Akkor erre figyeljetek!
Székely László jelentésében rámutatott arra, hogy ez a módosítás szükséges, de nem elégséges megoldás a jogalkotó által is felismert probléma kezelésére. Az egyetemeken és főiskolákon ugyanis az utólagos regisztrációra, illetve beiratkozásra október első hetében, néhány intézményben kivételesen október második hetében adnak lehetőséget, vagyis a fellebbezési kérelmet benyújtó hallgató nem kezdheti meg időben a tanévet.
A jelentés szerint a hallgatók jogorvoslathoz való jogát tartalmi értelemben kiüresíti, hogy ma a fellebbezés lehetősége csak formálisan biztosított, a hallgató ugyanis még akkor se tud időben beiratkozni, ha az ügyét a határidőn belül bírálják el.
Az ombudsman arra is felhívta a figyelmet, a visszás helyzet orvoslása alól nem adhat felmentést az a tény, hogy az összes felvételizőhöz képest minimális azok száma, akik esetében végül másodfokon eredményesen végződik a jogorvoslati eljárás. A hatékonyság növelését segítheti elő ugyan, hogy 2016. január 1-jétől az Oktatási Hivatal vette át a feladatot, de a kérelmek gördülékeny elbírálásához további intézkedések szükségesek.
Az alapvető jogok biztosa kezdeményezte az emberi erőforrások miniszterénél, hogy a szabályozás megfelelő módosításával tegyen további lépéseket a felsőoktatási felvételi eljárás jogorvoslati határidőinek csökkentése érdekében, valamint gondoskodjon arról, hogy biztosítottak legyenek a jogorvoslati kérelmek hatékony elbírálásához szükséges feltételek.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
