"Az emberi elme elég univerzális" - felvételizőknek ad tanácsot Hoffmann Rózsa

„Nyilvánvaló, hogy aki most tizenkettedikes, és decemberig nem nagyon tanult fizikát, kémiát, biológiát, az ebben az...

  • Eduline
Stiller Ákos

„Nyilvánvaló, hogy aki most tizenkettedikes, és decemberig nem nagyon tanult fizikát, kémiát, biológiát, az ebben az évben nem fog változtatni, de azt nem zárom ki, hogy akinek idén nem sikerül a felvételi, és nem akar diákhitelt felvenni, egy évet az életéből arra szán, hogy természettudományos tárgyakat tanuljon” – így válaszolt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár arra a kérdésre, mit tanácsol azoknak a végzős középiskolásoknak, akik négy éve jogi vagy gazdasági pályára készülnek, és a jelentkezési határidő előtt másfél hónappal tudták meg, hogy esélyük sincs állami ösztöndíjat szerezni.

A kormány szándéka az, hogy a keretszámok arányainak változtatásával tereli a diákokat a műszaki és természettudományos pályák felé, négy hónap alatt azonban – ennyi idő van hátra a 2012-es tavaszi érettségiig – lehetetlen a nulláról indulva felkészülni az írásbelire és a szóbelire egy vagy két természettudományos tantárgyból. Márpedig akik eddig matematikát, történelmet vagy magyart tanultak emelt óraszámban, azoknak ennyi idő alatt kellene átváltaniuk egy teljesen más képzési területre.

„Az emberi elme azért eléggé univerzális, nem nagyon hiszek abban, hogy a tehetség csak egyoldalú, sokan átmehetnek másik pályára” – indokolta álláspontját az államtitkár, aki szerint a következő évben már jelentősen növekedni fog a műszaki és természettudományos szakokra jelentkezők száma, „hiszen az ember racionális lény, aki mérlegel”.

Kikövetkeztethető” volt a keretszámcsökkentés?

Az oktatási államtitkárság január 5-én hozta nyilvánosságra a képzési területi keretszámokat, az intézményekre lebontott állami ösztöndíjasok létszámát csütörtök este küldték el a főiskoláknak és egyetemeknek. A 2012-es keretszámokat intézményekre lebontva itt találjátok meg.

„Az egyébként már a korábbi nyilatkozatainkból is kikövetkeztethető volt, hogy jelentősen csökkenni fog egyes területeken a keretszám. A számok valóban nem voltak ismertek, nehéz a döntés, elismerem, de nem lehetetlen, és aki nagyon elkötelezett abban, hogy jogász vagy közgazdász akar lenni, annak azt tanácsolom, hogy bátran vállalja ezt a pályát, más módon, de hozzá fog jutni a diplomához, az élete így is sínre fog kerülni” – mondta az oktatási államtitkár az eduline-nak.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.