Az egyik legnépszerűbb szakot hiába keresik a jelentkezők, de az azt felváltó szakot sem választhatják

Bár több egyetem is hirdeti, könnyen lehet, mégsem lesz a felvételi kínálatukban az andragógiát váltó közösségszervezés - derül ki az Oktatási Hivatal megkeresésünkre adott válaszából.

  • Unyatyinszki György
Shutterstock

A kormány 2015-ben számos szak megszüntetéséről, átalakításáról, illetve átnevezéséről határozott. A hirtelen változtatások ellen a felsőoktatás szereplői határozottan tiltakoztak, egyes szakok, mint a társadalomtudomány vagy a nemzetközi tanulmányok esetében tüntetések is voltak. Mindezek eredményeként a legtöbb módosítást és szaktörlést 2017-re tolta el a kormányzat. Akkor döntöttek a nagyon népszerű andragógia alapszak kivezetéséről is, mely helyett a némileg más felépítésű közösségszervezés szak elindítását ígérték.

Az alapszak olyannyira népszerű volt, hogy évről évre több mint ezren adták be jelentkezésüket, ezzel sorozatosan dobogós volt a legnépszerűbb bölcsészképzések között. 2017-ben már csak mesterképzésen jelölhető meg az andragógia, hogy az alapképzést épp befejező hallgatóknak legyen lehetősége folytatni a tanulmányaikat.

2015 nyarán az ígéreteket annyira komolyan lehetett venni, hogy az egyetemek már jó előre elkezdték hirdetni felületeiken, hogy 2017-től a közösségszervezés alapszakot keressék a jelentkezők. Így tett például az ELTE és a PTE is. Azonban a közösségszervezés esetében olyannyira módosult a tantárgyi struktúra, hogy új szakindítási eljárást kellett indítani, melyet kissé megcsúszva adtak be az intézmények.

A Magyar Akkreditációs Bizottság december 9-én bírálta el a szakindítási kérelmeket. Támogatták a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Eszterházy Károly Egyetem, a Kodolányi János Főiskola és a Nyíregyházi Egyetem kérelmét. Nem támogatták az újonan alakult Pallasz Athéné Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Zsigmond Király Egyetem szakindítását.

Az Oktatási Hivatalnak küldött megkeresésünkre válaszul jelezték, hogy a MAB októberi ülését követően elfogadott szakokat nincs lehetőségük megjeleníteni a decemberi tájékoztatóban. Az ELTE két kara adott be jelentkezést, csak az egyiket fogadta el a bizottság. A szakot a honlapján hirdető PTE - ha adott is be kérelmet - nem bírálták el. Megkeresésünkre az egyetem jelezte, hogy terveik szerint januárban felkerül a képzésük a tájékoztatóba, valamint a közösségszervezést el tudják indítani a korábbi Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának ELTE-be történő integrációja alapján a szombathelyi képzési helyszínén is.

A felvételi tájékoztatót általában január 31-én szokták frissíteni azokkal a szakokkal, melyeket még engedélyezett a MAB és az Oktatási Hivatal is. Ugyan a MAB zöld utat adott a kérelmek egy részének, azonban az Oktatási Hivatalnál közel sem biztos, hogy január végéig lezárulhat az engedélyeztetés. Az OH az Eduline-nak küldött válaszában nem is tett felelőtlen ígértetet erre vonatkozóan. Könnyen lehet, hogy kimarad a közösségszervezés a tájékoztatóból, hiába várhatták sokan a szak indítását.

Politikusok bizonyítványa: most megszűnő szakokon tanultak

Az új felsőoktatási stratégiában elkaszált kulturális antropológia, andragógia, osztott agrármérnöki és környezetgazdálkodási agrármérnöki szakokon diplomázott több parlamenti képviselő. Múlt héten hozták nyilvánosságra azoknak az egyetemi, főiskolai képzéseknek a listáját, amelyek a 2016/2017-es tanévben már nem indulnak. Köztük van az osztott agrármérnöki képzés, mely ezentúl osztatlan formában lesz elérhető - ilyen képzésen szerezte diplomáját Debrecenben B.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.