Az egyik legnépszerűbb szakot hiába keresik a jelentkezők, de az azt felváltó szakot sem választhatják

Bár több egyetem is hirdeti, könnyen lehet, mégsem lesz a felvételi kínálatukban az andragógiát váltó közösségszervezés - derül ki az Oktatási Hivatal megkeresésünkre adott válaszából.

  • Unyatyinszki György
Shutterstock

A kormány 2015-ben számos szak megszüntetéséről, átalakításáról, illetve átnevezéséről határozott. A hirtelen változtatások ellen a felsőoktatás szereplői határozottan tiltakoztak, egyes szakok, mint a társadalomtudomány vagy a nemzetközi tanulmányok esetében tüntetések is voltak. Mindezek eredményeként a legtöbb módosítást és szaktörlést 2017-re tolta el a kormányzat. Akkor döntöttek a nagyon népszerű andragógia alapszak kivezetéséről is, mely helyett a némileg más felépítésű közösségszervezés szak elindítását ígérték.

Az alapszak olyannyira népszerű volt, hogy évről évre több mint ezren adták be jelentkezésüket, ezzel sorozatosan dobogós volt a legnépszerűbb bölcsészképzések között. 2017-ben már csak mesterképzésen jelölhető meg az andragógia, hogy az alapképzést épp befejező hallgatóknak legyen lehetősége folytatni a tanulmányaikat.

2015 nyarán az ígéreteket annyira komolyan lehetett venni, hogy az egyetemek már jó előre elkezdték hirdetni felületeiken, hogy 2017-től a közösségszervezés alapszakot keressék a jelentkezők. Így tett például az ELTE és a PTE is. Azonban a közösségszervezés esetében olyannyira módosult a tantárgyi struktúra, hogy új szakindítási eljárást kellett indítani, melyet kissé megcsúszva adtak be az intézmények.

A Magyar Akkreditációs Bizottság december 9-én bírálta el a szakindítási kérelmeket. Támogatták a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Eszterházy Károly Egyetem, a Kodolányi János Főiskola és a Nyíregyházi Egyetem kérelmét. Nem támogatták az újonan alakult Pallasz Athéné Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Zsigmond Király Egyetem szakindítását.

Az Oktatási Hivatalnak küldött megkeresésünkre válaszul jelezték, hogy a MAB októberi ülését követően elfogadott szakokat nincs lehetőségük megjeleníteni a decemberi tájékoztatóban. Az ELTE két kara adott be jelentkezést, csak az egyiket fogadta el a bizottság. A szakot a honlapján hirdető PTE - ha adott is be kérelmet - nem bírálták el. Megkeresésünkre az egyetem jelezte, hogy terveik szerint januárban felkerül a képzésük a tájékoztatóba, valamint a közösségszervezést el tudják indítani a korábbi Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának ELTE-be történő integrációja alapján a szombathelyi képzési helyszínén is.

A felvételi tájékoztatót általában január 31-én szokták frissíteni azokkal a szakokkal, melyeket még engedélyezett a MAB és az Oktatási Hivatal is. Ugyan a MAB zöld utat adott a kérelmek egy részének, azonban az Oktatási Hivatalnál közel sem biztos, hogy január végéig lezárulhat az engedélyeztetés. Az OH az Eduline-nak küldött válaszában nem is tett felelőtlen ígértetet erre vonatkozóan. Könnyen lehet, hogy kimarad a közösségszervezés a tájékoztatóból, hiába várhatták sokan a szak indítását.

Politikusok bizonyítványa: most megszűnő szakokon tanultak

Az új felsőoktatási stratégiában elkaszált kulturális antropológia, andragógia, osztott agrármérnöki és környezetgazdálkodási agrármérnöki szakokon diplomázott több parlamenti képviselő. Múlt héten hozták nyilvánosságra azoknak az egyetemi, főiskolai képzéseknek a listáját, amelyek a 2016/2017-es tanévben már nem indulnak. Köztük van az osztott agrármérnöki képzés, mely ezentúl osztatlan formában lesz elérhető - ilyen képzésen szerezte diplomáját Debrecenben B.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.