Az egyik legnépszerűbb szakot hiába keresik a jelentkezők, de az azt felváltó szakot sem választhatják

Bár több egyetem is hirdeti, könnyen lehet, mégsem lesz a felvételi kínálatukban az andragógiát váltó közösségszervezés - derül ki az Oktatási Hivatal megkeresésünkre adott válaszából.

  • Unyatyinszki György
Shutterstock

A kormány 2015-ben számos szak megszüntetéséről, átalakításáról, illetve átnevezéséről határozott. A hirtelen változtatások ellen a felsőoktatás szereplői határozottan tiltakoztak, egyes szakok, mint a társadalomtudomány vagy a nemzetközi tanulmányok esetében tüntetések is voltak. Mindezek eredményeként a legtöbb módosítást és szaktörlést 2017-re tolta el a kormányzat. Akkor döntöttek a nagyon népszerű andragógia alapszak kivezetéséről is, mely helyett a némileg más felépítésű közösségszervezés szak elindítását ígérték.

Az alapszak olyannyira népszerű volt, hogy évről évre több mint ezren adták be jelentkezésüket, ezzel sorozatosan dobogós volt a legnépszerűbb bölcsészképzések között. 2017-ben már csak mesterképzésen jelölhető meg az andragógia, hogy az alapképzést épp befejező hallgatóknak legyen lehetősége folytatni a tanulmányaikat.

2015 nyarán az ígéreteket annyira komolyan lehetett venni, hogy az egyetemek már jó előre elkezdték hirdetni felületeiken, hogy 2017-től a közösségszervezés alapszakot keressék a jelentkezők. Így tett például az ELTE és a PTE is. Azonban a közösségszervezés esetében olyannyira módosult a tantárgyi struktúra, hogy új szakindítási eljárást kellett indítani, melyet kissé megcsúszva adtak be az intézmények.

A Magyar Akkreditációs Bizottság december 9-én bírálta el a szakindítási kérelmeket. Támogatták a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Eszterházy Károly Egyetem, a Kodolányi János Főiskola és a Nyíregyházi Egyetem kérelmét. Nem támogatták az újonan alakult Pallasz Athéné Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Zsigmond Király Egyetem szakindítását.

Az Oktatási Hivatalnak küldött megkeresésünkre válaszul jelezték, hogy a MAB októberi ülését követően elfogadott szakokat nincs lehetőségük megjeleníteni a decemberi tájékoztatóban. Az ELTE két kara adott be jelentkezést, csak az egyiket fogadta el a bizottság. A szakot a honlapján hirdető PTE - ha adott is be kérelmet - nem bírálták el. Megkeresésünkre az egyetem jelezte, hogy terveik szerint januárban felkerül a képzésük a tájékoztatóba, valamint a közösségszervezést el tudják indítani a korábbi Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának ELTE-be történő integrációja alapján a szombathelyi képzési helyszínén is.

A felvételi tájékoztatót általában január 31-én szokták frissíteni azokkal a szakokkal, melyeket még engedélyezett a MAB és az Oktatási Hivatal is. Ugyan a MAB zöld utat adott a kérelmek egy részének, azonban az Oktatási Hivatalnál közel sem biztos, hogy január végéig lezárulhat az engedélyeztetés. Az OH az Eduline-nak küldött válaszában nem is tett felelőtlen ígértetet erre vonatkozóan. Könnyen lehet, hogy kimarad a közösségszervezés a tájékoztatóból, hiába várhatták sokan a szak indítását.

Politikusok bizonyítványa: most megszűnő szakokon tanultak

Az új felsőoktatási stratégiában elkaszált kulturális antropológia, andragógia, osztott agrármérnöki és környezetgazdálkodási agrármérnöki szakokon diplomázott több parlamenti képviselő. Múlt héten hozták nyilvánosságra azoknak az egyetemi, főiskolai képzéseknek a listáját, amelyek a 2016/2017-es tanévben már nem indulnak. Köztük van az osztott agrármérnöki képzés, mely ezentúl osztatlan formában lesz elérhető - ilyen képzésen szerezte diplomáját Debrecenben B.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.