Idén is a hallott szövegértés jelentette a legnagyobb kihívást az egyébként könnyűnek tartott érettségin.
A fővárosi Radnóti gimibe járó Ákos szerint könnyű volt az angol középszint, jól érthetőek voltak a feladatok is. A levélírásnál kicsit kevesellte a helyet, ami inkább az első levélnél jelentett gondot (a diákoknak nagyjából 80 szóban kellett e-mailt írniuk egy barátjuknak). A hallott szövegértésnél sem voltak problémák, az ausztrál idegenvezető szövege is érthető akcentus volt. Egyedül a Muhammad Aliról szól hanganyagnál akadtak gondok. A sportoló egykor felvette az iszlám vallást, ennek kapcsán elhangzott egy iszlám szervezet neve is, ezt nem értette pontosan.
A fővárosi Alternatív Közgazdasági Gimnáziumból olyan információkat kaptunk, hogy ott is a hallott szövegértésnél voltak bizonytalanabbak a vizsgázók, szintén a szervezet neve jelentett gondot.
Olvasónk, Máté szerint épp be tudta fejezni a két levelet az utolsó szakaszban, nála is a hallott szövegnél volt probléma, ahol kissé lemaradt a szöveg hallgatásában. Szintén levélben üzent nekünk Bence, összességében könnyen megoldhatónak találta a feladatokat, ő nem panaszkodott a hallott szövegre, sőt, a mentőkutyáról szóló részről kiemelte, hogy mennyire tetszett neki a "random kutyaugatás".
Az előre hozott érettségit író Károly szerint könnyű volt az első szövegértés, 15 perc alatt be lehetett fejezni, a fennmaradó 45 percet a gondos ellenőrzésre fordította. A gondok nála is a hallás utáni szövegértésnél jelentkeztek, ugyanúgy Muhammad Ali-nál, ahol pontosan azokkal a szavakkal kellett befejezni a mondatokat, amiket hallottak. Szerint legalább kétszer hangosabb volt ez a feladat, ami zavaróan hatott, kicsit kétségbe is esett. Más feladattal nem voltak problémái, 85-90 százalékos eredményt vár.
| Érettségi 2016 megoldások |
A hivatalos töriérettségi megoldásai A töri emelt hivatalos megoldásai A matekérettségi középszint hivatalos kulcsa Az emelt matek hivatalos megoldásai |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
