A diákok szerint jól érthető volt az angol, de Muhammad Ali egyeseknek felért egy balhoroggal

Idén is a hallott szövegértés jelentette a legnagyobb kihívást az egyébként könnyűnek tartott érettségin.

  • Eduline

A fővárosi Radnóti gimibe járó Ákos szerint könnyű volt az angol középszint, jól érthetőek voltak a feladatok is. A levélírásnál kicsit kevesellte a helyet, ami inkább az első levélnél jelentett gondot (a diákoknak nagyjából 80 szóban kellett e-mailt írniuk egy barátjuknak). A hallott szövegértésnél sem voltak problémák, az ausztrál idegenvezető szövege is érthető akcentus volt. Egyedül a Muhammad Aliról szól hanganyagnál akadtak gondok. A sportoló egykor felvette az iszlám vallást, ennek kapcsán elhangzott egy iszlám szervezet neve is, ezt nem értette pontosan.

A fővárosi Alternatív Közgazdasági Gimnáziumból olyan információkat kaptunk, hogy ott is a hallott szövegértésnél voltak bizonytalanabbak a vizsgázók, szintén a szervezet neve jelentett gondot.

Olvasónk, Máté szerint épp be tudta fejezni a két levelet az utolsó szakaszban, nála is a hallott szövegnél volt probléma, ahol kissé lemaradt a szöveg hallgatásában. Szintén levélben üzent nekünk Bence, összességében könnyen megoldhatónak találta a feladatokat, ő nem panaszkodott a hallott szövegre, sőt, a mentőkutyáról szóló részről kiemelte, hogy mennyire tetszett neki a "random kutyaugatás".

Az előre hozott érettségit író Károly szerint könnyű volt az első szövegértés, 15 perc alatt be lehetett fejezni, a fennmaradó 45 percet a gondos ellenőrzésre fordította. A gondok nála is a hallás utáni szövegértésnél jelentkeztek, ugyanúgy Muhammad Ali-nál, ahol pontosan azokkal a szavakkal kellett befejezni a mondatokat, amiket hallottak. Szerint legalább kétszer hangosabb volt ez a feladat, ami zavaróan hatott, kicsit kétségbe is esett. Más feladattal nem voltak problémái, 85-90 százalékos eredményt vár.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu