Újabb változás: ezeken a szakon már 2014-ben is alkalmassági vizsgát kell tenni

Pályaalkalmassági vizsga nélkül egy diák sem kerülhet be az egyetemek és főiskolák osztatlan tanárképzéseire. Milyen részekből áll a vizsga, és hogyan készülhettek fel a szóbelire?

  • Eduline

MTI

Ki jelentkezhet tanárképzésre?

Az új osztatlan tanárképzésre érettségi után lehet jelentkezni, vagyis nem kell BA- vagy BSc-diplomát szerezni előtte. Ha már alapszakosok vagytok, 2016-ig jelentkezhettek tanári mesterszakra is. Osztatlan formában közismereti, művészeti és szakmai tanárszakok indulnak. Az induló közismereti tanárképzésekről itt olvashattok.

Miből áll a pályaalkalmassági vizsga?

A pályaalkalmassági vizsga két részből áll: az egyik a motivációs elbeszélgetés, amely a korábban megírt motivációs levél alapján zajlik. Ezután eldönthetitek, hogy egy konkrét nevelési helyzetet szeretnétek elemezni (egy pedagógiai témájú szöveget fogtok kapni, az abban leírt esetet kell nevelési szempontból elemezni), vagy inkább egy pedagógiai témájú olvasmányról beszélgetnétek. Akármelyiket választjátok, 15-20 perces beszélgetésre készüljetek.

Miből kell készülni?

Az alkalmassági vizsgához nem adnak meg külön szakirodalmat, a motivációs levelet viszont korábban kell elküldenetek.

Hogyan értékelnek?

A háromfős bizottság egyetemi, főiskolai oktatókból áll, ők egymástól függetlenül értékelik a teljesítményeteket. Pontszámot nem kaptok a vizsgára, csak "alkalmas" és "nem alkalmas" minősítést - ha nem mentek át a vizsgán, hiába van elegendő pontotok, egyetlen tanárszakra sem kerülhettek be.

Ha több szakot jelölök meg, mindenhol vizsgáznom kell?

Nem, az alkalmassági vizsgát csak az első helyen megjelölt intézményben kell letennetek. Az ott elért eredmény érvényes a többi egyetem főiskola pedagógusképzésén is. A 2014-es felvételiről itt olvashattok.

Az osztatlan tanárképzésről szóló további cikkeinket itt találjátok. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.