Újabb változás: ezeken a szakon már 2014-ben is alkalmassági vizsgát kell tenni

Pályaalkalmassági vizsga nélkül egy diák sem kerülhet be az egyetemek és főiskolák osztatlan tanárképzéseire. Milyen részekből áll a vizsga, és hogyan készülhettek fel a szóbelire?

  • Eduline

MTI

Ki jelentkezhet tanárképzésre?

Az új osztatlan tanárképzésre érettségi után lehet jelentkezni, vagyis nem kell BA- vagy BSc-diplomát szerezni előtte. Ha már alapszakosok vagytok, 2016-ig jelentkezhettek tanári mesterszakra is. Osztatlan formában közismereti, művészeti és szakmai tanárszakok indulnak. Az induló közismereti tanárképzésekről itt olvashattok.

Miből áll a pályaalkalmassági vizsga?

A pályaalkalmassági vizsga két részből áll: az egyik a motivációs elbeszélgetés, amely a korábban megírt motivációs levél alapján zajlik. Ezután eldönthetitek, hogy egy konkrét nevelési helyzetet szeretnétek elemezni (egy pedagógiai témájú szöveget fogtok kapni, az abban leírt esetet kell nevelési szempontból elemezni), vagy inkább egy pedagógiai témájú olvasmányról beszélgetnétek. Akármelyiket választjátok, 15-20 perces beszélgetésre készüljetek.

Miből kell készülni?

Az alkalmassági vizsgához nem adnak meg külön szakirodalmat, a motivációs levelet viszont korábban kell elküldenetek.

Hogyan értékelnek?

A háromfős bizottság egyetemi, főiskolai oktatókból áll, ők egymástól függetlenül értékelik a teljesítményeteket. Pontszámot nem kaptok a vizsgára, csak "alkalmas" és "nem alkalmas" minősítést - ha nem mentek át a vizsgán, hiába van elegendő pontotok, egyetlen tanárszakra sem kerülhettek be.

Ha több szakot jelölök meg, mindenhol vizsgáznom kell?

Nem, az alkalmassági vizsgát csak az első helyen megjelölt intézményben kell letennetek. Az ott elért eredmény érvényes a többi egyetem főiskola pedagógusképzésén is. A 2014-es felvételiről itt olvashattok.

Az osztatlan tanárképzésről szóló további cikkeinket itt találjátok. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.