Középiskolai felvételi 2027: ekkor lesznek a nyílt napok budapesti középiskolákban
Októbertől november közepéig tartja a legtöbb budapesti középiskolai a nyílt napjait. Mutatjuk intézményenként a dátumokat.
Pályaalkalmassági vizsga nélkül egy diák sem kerülhet be az egyetemek és főiskolák osztatlan tanárképzéseire. Milyen részekből áll a vizsga, és hogyan készülhettek fel a szóbelire?

Ki jelentkezhet tanárképzésre?
Az új osztatlan tanárképzésre érettségi után lehet jelentkezni, vagyis nem kell BA- vagy BSc-diplomát szerezni előtte. Ha már alapszakosok vagytok, 2016-ig jelentkezhettek tanári mesterszakra is. Osztatlan formában közismereti, művészeti és szakmai tanárszakok indulnak. Az induló közismereti tanárképzésekről itt olvashattok.
Miből áll a pályaalkalmassági vizsga?
A pályaalkalmassági vizsga két részből áll: az egyik a motivációs elbeszélgetés, amely a korábban megírt motivációs levél alapján zajlik. Ezután eldönthetitek, hogy egy konkrét nevelési helyzetet szeretnétek elemezni (egy pedagógiai témájú szöveget fogtok kapni, az abban leírt esetet kell nevelési szempontból elemezni), vagy inkább egy pedagógiai témájú olvasmányról beszélgetnétek. Akármelyiket választjátok, 15-20 perces beszélgetésre készüljetek.
Miből kell készülni?
Az alkalmassági vizsgához nem adnak meg külön szakirodalmat, a motivációs levelet viszont korábban kell elküldenetek.
Hogyan értékelnek?
A háromfős bizottság egyetemi, főiskolai oktatókból áll, ők egymástól függetlenül értékelik a teljesítményeteket. Pontszámot nem kaptok a vizsgára, csak "alkalmas" és "nem alkalmas" minősítést - ha nem mentek át a vizsgán, hiába van elegendő pontotok, egyetlen tanárszakra sem kerülhettek be.
Ha több szakot jelölök meg, mindenhol vizsgáznom kell?
Nem, az alkalmassági vizsgát csak az első helyen megjelölt intézményben kell letennetek. Az ott elért eredmény érvényes a többi egyetem főiskola pedagógusképzésén is. A 2014-es felvételiről itt olvashattok.
Az osztatlan tanárképzésről szóló további cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Októbertől november közepéig tartja a legtöbb budapesti középiskolai a nyílt napjait. Mutatjuk intézményenként a dátumokat.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint bizonyos térségekben elkerülhetetlenné válhatnak az iskola-összevonások és -bezárások, de az átalakítás nem járhat együtt forráskivonással. A kevesebb gyerek lehetőséget teremthetne kisebb osztályokra és jobb oktatási feltételekre is.
Akár az érettségi is megszűnhetne a Civil Közoktatási Platform (CKP) új oktatási reformjavaslata szerint. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag az osztályozástól a NAT-on át az iskolarendszerig szinte mindent újragondolna, és jelentősen visszaszorítaná az iskolai szelekciót.
Egy Pest megyei, református fenntartású intézményben megpróbálták lenullázni a pedagógusok korábbi teljesítményértékelés alapján kapott illetményemelését – tudta meg az Eduline a Pedagógusok Szakszervezetétől. Tóth Tünde, a PSZ alelnöke szerint ez jogszerűtlen, az összeg ugyanis az illetmény részévé vált. A PDSZ-hez is érkeztek jelzések csökkenő fizetésekről, ezek hátterében azonban más okok állhatnak.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben a NOKS-dolgozók közül sokan továbbra is alig keresnek többet a minimálbérnél, a béremelésük részleteiről még mindig nincs végleges döntés. A PDSZ-t a minisztériumban úgy tájékoztatták, hogy a kérdés továbbra is „a pénzügyön áll”.
A Nemzeti Pedagógus Kar leköszönő elnöke a közelgő nyugdíjazásával és családi okokkal is indokolta távozását. Arról is beszélt, hogy az oktatási rendszer átalakítása miatt intenzív időszak vár a szervezetre, ő pedig már nem érzi magában ehhez a szükséges energiát.