Mennyi lesz a minimum ponthatár a keresztféléves felvételi eljárásban?
Elindult a jelentkezés a 2017 februárjában induló keresztféléves képzésekre. Jó tudni, hogy idén sem változnak a minimum ponthatárok.
Bár 2016 elején felmerült, hogy 300 pontra emelik az alapképzésre történő bejutás küszöbét, ezt a minisztérium mégsem rögzítette, ezért továbbra is 280 pontot kell elérni osztott és osztatlan képzések esetén.
Felsőoktatási szakképzés esetén a legkevesebb elérendő pont 240, ez alatt senkit sem vehetnek fel az intézmények. Mesterképzénél a minimum ponthatár 50 pont.
Ez persze nem jelenti azt, hogy aki eléri a minimumot, be is kerül az általa kiválasztott szakra, hiszen az idei felvételi eljárásban is volt egy csomó szak, ahova 400 pont fölötti teljesítményre volt szükség. Az adott szak ponthatára annak a jelentkezőnek a pontszáma lesz, aki először fér be a szakos kapacitásba.
Hogy mennyi pontra számíthatsz, azt a legkönnyebben a felvételi pontszám kalkulátorunkkal tudhatod meg, amit itt találsz.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
