Akinek ez nincs meg, nem kerülhet be a felsőoktatásba

Mennyi lesz a minimum ponthatár a keresztféléves felvételi eljárásban?

  • Eduline
Fülöp Máté

Elindult a jelentkezés a 2017 februárjában induló keresztféléves képzésekre. Jó tudni, hogy idén sem változnak a minimum ponthatárok.

Bár 2016 elején felmerült, hogy 300 pontra emelik az alapképzésre történő bejutás küszöbét, ezt a minisztérium mégsem rögzítette, ezért továbbra is 280 pontot kell elérni osztott és osztatlan képzések esetén.

Felsőoktatási szakképzés esetén a legkevesebb elérendő pont 240, ez alatt senkit sem vehetnek fel az intézmények. Mesterképzénél a minimum ponthatár 50 pont.

Ez persze nem jelenti azt, hogy aki eléri a minimumot, be is kerül az általa kiválasztott szakra, hiszen az idei felvételi eljárásban is volt egy csomó szak, ahova 400 pont fölötti teljesítményre volt szükség. Az adott szak ponthatára annak a jelentkezőnek a pontszáma lesz, aki először fér be a szakos kapacitásba.

Hogy mennyi pontra számíthatsz, azt a legkönnyebben a felvételi pontszám kalkulátorunkkal tudhatod meg, amit itt találsz.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.