A valószínűségszámítás dominált emelt szinten, épp elég volt az idő

Az elmúlt évek tendenciái szerint készült a legtöbb diák az emelt szintű matematika érettségire, ennek megfelelően nem lepődtek meg a tér- és síkgeometriai feladatokon és a valószínűségszámításon sem, de két szokásos típus, a koordinátageometria és halmazelmélet kiesett. Ezen a szinten nem lehet könnyű feladatsorral találkozni, ez idén sem volt így a diákok szerint.

  • Eduline
Fülöp Máté

Több rövidebb valószínűségszámítási feladat uralta az emelt szintű érettségit, mint arra talán előzetesen számítottak volna, de az Eduline-nak nyilatkozó diákok szerint ez nem jelentet gondot a vizsgázóknak. Sokkal inkább meglepő volt, hogy nem kapot helyet a feladatok között egyetlen  koordinátageometria vagy halmazelméleti feladat sem.

A fővárosi Radnóti gimnáziumba járó Ákos szerint a sík és térgeometriai feladatok is hangsúlyosak voltak. Egy húrnégyszöggel kapcsolatos feladat egyeseknél 30-40 percet is felölelt, mire rájöttek a helyes megoldásra, de a rövidebbekkel jó ütemben tudtak haladni, Ákos is belefért a négy órás időkeretbe.

Ahogy arra számítani lehetett, volt deriválás, szélsőérték számítás is, a debreceni Tóth Árpád Gimnázium végzős diákja, Noémi szerint ez mégis sokakat meglepett a környezetében. Ezen a szinten nem lehet könnyű feladatsorral találkozni, de a próbaéretsségivel és a gyakorlófeladatokkal jól tudott készülni a vizsgára. Érdekesség, hogy számára a valószínűségszámítás lett volna kihívás, de szerinte is ezekből viszonylag egyszerűeket kaptak.

Az utolsó öt feladat közül négyet kellett kiválasztani, ezek között voltak gráfok, térgeometria, deriválás és függvényanalízis is, de a diák karaktere szabta meg, hogy melyiket hagyta ki végül. Ákos a térgeometriát, Noémi a gráfokat hagyta el.

Mindketten bizakodóak a vizsgájukkal, de a próbaérettségis tapasztalatuk alapján már tudják, hogy könnyen el lehet hagyni egy-egy pontokat a részfeladatoknál. Az Eduline-nak címzett olvasói levelek szerint éppen végig tudtak érni a feladatokkal, de sokaknak ellenőrzésre már nem maradt idejük.

A matematika középszintű érettségi első és második feladatlapjának nem hivatalos megoldásait megtaláljátok az Eduline.hu-n.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu