Ötvenkét jogerős szabadságvesztését töltő elítélt is megkezdte hétfőn az érettségi vizsgákat - tájékoztatta a Büntetés-végrehajtási Szervezet szóvivője hétfőn az MTI-t.
Orosz Zoltán közölte: az idei évben 840 fogvatartott folytat általános iskolai, több mint 1100 középiskolai, 40 pedig felsőfokú tanulmányokat. Az OKJ-s szakvégzettséget adó képzésekben részt vevő fogvatartottak száma meghaladja a 800-at. A büntetés-végrehajtási intézetekben elhelyezett fogvatartottak közül évente átlagosan mintegy 2200-an szereznek valamilyen iskolai végzettséget, szakképzettséget.
Hozzátette: az érettségi vizsga a börtönökben is ugyanúgy zajlik mint a civil életben, a fogvatartottak ugyanabban az időpontban kezdik el és addig is végezhetik a feladatok kidolgozását, mint társaik - írta a szóvivő.
Elmondta azt is, hogy az 1980-as években a börtönökben az analfabéták aránya több mint 15 százalék volt, ma ez az arány kevesebb mint 1 százalék. Ez annak a következetes és egységes oktatási koncepciónak is köszönhető, amely az elmúlt években jellemezte a büntetés-végrehajtási szervezetet. Az új büntetés-végrehajtási kódex pedig még nagyobb hangsúlyt fektet a fogvatartottak "egyéniesítésére" és reintegrációjára, hiszen ennek egyik legfontosabb eleme az oktatás biztosítása és a piacképes szakképzések megszervezése - tette hozzá.
A szóvivő elmondta, az általános iskola és az érettségi mellett a fogvatartottak számára olyan hiányszakmákban igyekszik a büntetés-végrehajtás gyakorlatorientált képzést biztosítani, amely javíthatja a szabadulás utáni munkaerőpiaci esélyeiket. Az elítéltek körében a legkeresettebb szakmák a festő, mázoló, tapétázó, a konyhai kisegítő, a targoncavezető, a bútorasztalos, valamint a kőműves és burkoló.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
