Ennél furcsább helyen senki nem érettségizett ma

Ötvenkét jogerős szabadságvesztését töltő elítélt is megkezdte hétfőn az érettségi vizsgákat - tájékoztatta a Büntetés-végrehajtási Szervezet szóvivője hétfőn az MTI-t.

  • MTI
MTI / Nyikos Péter

Orosz Zoltán közölte: az idei évben 840 fogvatartott folytat általános iskolai, több mint 1100 középiskolai, 40 pedig felsőfokú tanulmányokat. Az OKJ-s szakvégzettséget adó képzésekben részt vevő fogvatartottak száma meghaladja a 800-at. A büntetés-végrehajtási intézetekben elhelyezett fogvatartottak közül évente átlagosan mintegy 2200-an szereznek valamilyen iskolai végzettséget, szakképzettséget.

Hozzátette: az érettségi vizsga a börtönökben is ugyanúgy zajlik mint a civil életben, a fogvatartottak ugyanabban az időpontban kezdik el és addig is végezhetik a feladatok kidolgozását, mint társaik - írta a szóvivő.

Elmondta azt is, hogy az 1980-as években a börtönökben az analfabéták aránya több mint 15 százalék volt, ma ez az arány kevesebb mint 1 százalék. Ez annak a következetes és egységes oktatási koncepciónak is köszönhető, amely az elmúlt években jellemezte a büntetés-végrehajtási szervezetet. Az új büntetés-végrehajtási kódex pedig még nagyobb hangsúlyt fektet a fogvatartottak "egyéniesítésére" és reintegrációjára, hiszen ennek egyik legfontosabb eleme az oktatás biztosítása és a piacképes szakképzések megszervezése - tette hozzá.

A szóvivő elmondta, az általános iskola és az érettségi mellett a fogvatartottak számára olyan hiányszakmákban igyekszik a büntetés-végrehajtás gyakorlatorientált képzést biztosítani, amely javíthatja a szabadulás utáni munkaerőpiaci esélyeiket. Az elítéltek körében a legkeresettebb szakmák a festő, mázoló, tapétázó, a konyhai kisegítő, a targoncavezető, a bútorasztalos, valamint a kőműves és burkoló.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu