Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az emelt szintű érettségi kiváltja-e a középfokú nyelvvizsgát, és ha igen, akkor azt a diplomához is elfogadják? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

Az idegen nyelvből tett emelt szintű nyelvi érettségi valóban középfokú nyelvvizsgának felel meg, tehát mondjuk a diplomához is elfogadják?
Igen, ha idegen nyelvből, esetleg nemzetiségi nyelvből tesztek sikeres emelt szintű érettségi vizsgát, akkor 60 százalék fölött középfokú (B2-es), 40 százalék fölött pedig alapfokú (B1-es) komplex, államilag elismert nyelvvizsgának számít az érettségitek. Ezt az érettségi bizonyítvány vagy érettségi tanúsítvány megfelelő záradéka hitelesíti, tehát nincs szükség külön elismertetési eljárásra ahhoz, hogy ugyanúgy használjátok, mint bármelyik nyelvvizsga központ által kiállított, kemény fedeles nyelvvizsga-bizonyítványt. Ebbe beletartozik az is, hogy a diplomátok megszerzésénél, ha 60 százaléknál jobb eredményt értetek el, középfokú nyelvvizsgaként beszámíthatjátok, 2020-tól pedig, amikor már alap- és osztatlan szakokra történő jelentkezéskor is kötelező lesz a nyelvvizsga, várhatóan szintén használhatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.