Az emelt szintű érettségi kiváltja-e a középfokú nyelvvizsgát, és ha igen, akkor azt a diplomához is elfogadják? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Az idegen nyelvből tett emelt szintű nyelvi érettségi valóban középfokú nyelvvizsgának felel meg, tehát mondjuk a diplomához is elfogadják?
Igen, ha idegen nyelvből, esetleg nemzetiségi nyelvből tesztek sikeres emelt szintű érettségi vizsgát, akkor 60 százalék fölött középfokú (B2-es), 40 százalék fölött pedig alapfokú (B1-es) komplex, államilag elismert nyelvvizsgának számít az érettségitek. Ezt az érettségi bizonyítvány vagy érettségi tanúsítvány megfelelő záradéka hitelesíti, tehát nincs szükség külön elismertetési eljárásra ahhoz, hogy ugyanúgy használjátok, mint bármelyik nyelvvizsga központ által kiállított, kemény fedeles nyelvvizsga-bizonyítványt. Ebbe beletartozik az is, hogy a diplomátok megszerzésénél, ha 60 százaléknál jobb eredményt értetek el, középfokú nyelvvizsgaként beszámíthatjátok, 2020-tól pedig, amikor már alap- és osztatlan szakokra történő jelentkezéskor is kötelező lesz a nyelvvizsga, várhatóan szintén használhatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
