A nap kérdése: nyelvvizsgának számít-e az emelt szintű érettségi?

Az emelt szintű érettségi kiváltja-e a középfokú nyelvvizsgát, és ha igen, akkor azt a diplomához is elfogadják? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
MTI / Marjai János

Az idegen nyelvből tett emelt szintű nyelvi érettségi valóban középfokú nyelvvizsgának felel meg, tehát mondjuk a diplomához is elfogadják?

Igen, ha idegen nyelvből, esetleg nemzetiségi nyelvből tesztek sikeres emelt szintű érettségi vizsgát, akkor 60 százalék fölött középfokú (B2-es), 40 százalék fölött pedig alapfokú (B1-es) komplex, államilag elismert nyelvvizsgának számít az érettségitek. Ezt az érettségi bizonyítvány vagy érettségi tanúsítvány megfelelő záradéka hitelesíti, tehát nincs szükség külön elismertetési eljárásra ahhoz, hogy ugyanúgy használjátok, mint bármelyik nyelvvizsga központ által kiállított, kemény fedeles nyelvvizsga-bizonyítványt. Ebbe beletartozik az is, hogy a diplomátok megszerzésénél, ha 60 százaléknál jobb eredményt értetek el, középfokú nyelvvizsgaként beszámíthatjátok, 2020-tól pedig, amikor már alap- és osztatlan szakokra történő jelentkezéskor is kötelező lesz a nyelvvizsga, várhatóan szintén használhatjátok.

Nyelvvizsgára készülőknek

Mikor lesz kötelező a felvételihez a nyelvvizsga?

Mennyit kell fizetni a legnépszerűbb nyelvizsgákért?

Átmennétek a nyelvvizsgán, ha ma lenne? Ingyenes szintfelmérőket mutatunk.

Így tanulhattok idegen nyelveket ingyen, otthonról.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István