A nap kérdése: hogyan lehet jelentkezni a kollégiumba?

Hol kell felvételizni az egyetemi, főiskolai kollégiumba? Meddig adhatjátok be a pályázatot, és mi alapján döntenek arról, hogy bekerültök-e? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
MTI / Sóki Tamás

Felvettek az ELTE-re: egri vagyok, ezért kollégiumban szeretnék lakni. Hol kell jelentkeznem?

Az egyetemek, főiskolák kollégiumaiba az adott intézmény elektronikus rendszerén keresztül tudtok jelentkezni. Az elsőévesek számára az Eötvös Loránd Tudományegyetemen augusztus 1-től 9-ig, a Budapesti Corvinus Egyetemen július 25-től augusztus 2-ig, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen augusztus 5-től, a Semmelweis Egyetemen augusztus 1-től 13-ig, a Szegedi Tudományegyetemen augusztus 8-ig, a Pécsi Tudományegyetemen augusztus 1-től 10-ig tart a felvételi időszak, a hiányzó dokumentumokat, igazolásokat ezután még néhány napig pótolhatjátok. Figyeljétek az egyetem, a kar, illetve a hallgatói önkormányzat honlapját.

Az elbírálásnál figyelembe veszik a lakhelyeket és az iskola távolságát, a szociális helyzetet és a felvételi pontszámot (később a tanulmányi eredményt) is. A kollégiumi férőhelyért havonta 8-25 ezer forintot kell fizetnetek. Milyen teendők várnak még rátok gólyaként? Erről itt olvashattok, a 2013-as felvételiről szóló összes cikkünket pedig itt találjátok.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.