Szerdán nyilvánosságra hozták a keresztféléves képzések ponthatárait. Az Oktatási Hivatal adatai szerint közel öt és félezer jelentkezőből 4100-an jutottak be valamelyik szakra.
A 2018-as keresztféléves felvételin alapképzésre 428, felsőoktatási szakképzésre 62, mesterképzésre pedig 3622 jelentkezőt vettek fel. A legnépszerűbbek a műszaki és a gazdaságtudományi mesterképzések voltak: ezekre mintegy 1300, illetve 1000 hallgatót vettek fel. A legtöbb jelentkező (979) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre jutott be, ezt követi a Szent István Egyetem (486) és a Debreceni Egyetem (406).
A felvételizők az e-felvételi felületén személyre szabottan is meg tudják nézni az általuk megjelölt szakok ponthatárait és az elért pontszámaikat (a Jelentkezések és ponthatárok menüpontban). Akik megadták a mobiltelefonszámukat, SMS-ben is értesítést kapnak eredményükről.
A besorolási döntést - amely tartalmazza majd, hogy ki melyik megjelölt képzésén érte el a bejutáshoz szükséges ponthatárt - január 25-től lehet letölteni, szintén az e-felvételiből, a Hivatalos iratok menüpontból - erről e-mailben is értesítést küldenek majd.
Keresztféléves felvételi ponthatárok: ennyivel lehetett bekerülni a mesterszakokra
Megvannak a keresztféléves ponthatárok, kiderült, kik kezdhetik meg mesterképzésüket a kiválasztott egyetemen februárban. A keresztféléves felvételi legnépszerűbb mesterképzése ismét a vezetés és szervezés lett, amelyet összesen 554-en jelöltek meg a jelentkezési lapon. 520-an adták be felvételi kérelmüket az egyetemek gépészmérnöki képzéseire, míg a harmadik legtöbb hallgatót vonzó MSc-képzés a vállalkozásfejlesztés.
A november 15-én lezárult felvételi eljárás során összesen 5390-en nyújtottak be jelentkezést a felvi.hu honlapról elérhető e-felvételiben. Az első helyes jelentkezéseket figyelembe véve mesterképzést 4659-en jelöltek meg, alapképzésre 666-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 65-en nyújtottak be kérelmet. Szintén az első helyes jelentkezések alapján 4441-en jelöltek meg állami ösztöndíjas mesterképzést, a többiek önköltséges képzési formára adtak be kérelmet. A keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárásban állami ösztöndíjas formában csak mesterképzéseket hirdethettek meg az intézmények.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is a műszaki és a gazdaságtudományi képzési területek szakjai voltak a legnépszerűbbek az első helyes jelentkezéseknél, függetlenül a finanszírozási formától és a munkarendtől.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
