Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Szerdán nyilvánosságra hozták a keresztféléves képzések ponthatárait. Az Oktatási Hivatal adatai szerint közel öt és félezer jelentkezőből 4100-an jutottak be valamelyik szakra.

A 2018-as keresztféléves felvételin alapképzésre 428, felsőoktatási szakképzésre 62, mesterképzésre pedig 3622 jelentkezőt vettek fel. A legnépszerűbbek a műszaki és a gazdaságtudományi mesterképzések voltak: ezekre mintegy 1300, illetve 1000 hallgatót vettek fel. A legtöbb jelentkező (979) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre jutott be, ezt követi a Szent István Egyetem (486) és a Debreceni Egyetem (406).
A felvételizők az e-felvételi felületén személyre szabottan is meg tudják nézni az általuk megjelölt szakok ponthatárait és az elért pontszámaikat (a Jelentkezések és ponthatárok menüpontban). Akik megadták a mobiltelefonszámukat, SMS-ben is értesítést kapnak eredményükről.
A besorolási döntést - amely tartalmazza majd, hogy ki melyik megjelölt képzésén érte el a bejutáshoz szükséges ponthatárt - január 25-től lehet letölteni, szintén az e-felvételiből, a Hivatalos iratok menüpontból - erről e-mailben is értesítést küldenek majd.
Keresztféléves felvételi ponthatárok: ennyivel lehetett bekerülni a mesterszakokra
Megvannak a keresztféléves ponthatárok, kiderült, kik kezdhetik meg mesterképzésüket a kiválasztott egyetemen februárban. A keresztféléves felvételi legnépszerűbb mesterképzése ismét a vezetés és szervezés lett, amelyet összesen 554-en jelöltek meg a jelentkezési lapon. 520-an adták be felvételi kérelmüket az egyetemek gépészmérnöki képzéseire, míg a harmadik legtöbb hallgatót vonzó MSc-képzés a vállalkozásfejlesztés.
A november 15-én lezárult felvételi eljárás során összesen 5390-en nyújtottak be jelentkezést a felvi.hu honlapról elérhető e-felvételiben. Az első helyes jelentkezéseket figyelembe véve mesterképzést 4659-en jelöltek meg, alapképzésre 666-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 65-en nyújtottak be kérelmet. Szintén az első helyes jelentkezések alapján 4441-en jelöltek meg állami ösztöndíjas mesterképzést, a többiek önköltséges képzési formára adtak be kérelmet. A keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárásban állami ösztöndíjas formában csak mesterképzéseket hirdethettek meg az intézmények.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is a műszaki és a gazdaságtudományi képzési területek szakjai voltak a legnépszerűbbek az első helyes jelentkezéseknél, függetlenül a finanszírozási formától és a munkarendtől.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.