Ez az ország 100 legjobb gimnáziuma 2026-ban
Idén is elkészítette a HVG a hazai gimnáziumok rangsorát, mutatjuk a teljes százas listát.
Van olyan kategória, amelyben az OKTV-helyezettek több mint fele ugyanabba a budapesti gimnáziumba jár. Megnéztük a 2025/2026-os Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny matematika- és fizikaeredményeit, és összeszámoltuk, mely gimnáziumokból került ki a legtöbb helyezett diák.
A 2025/2026-os tanévben is több ezer középiskolás mérte össze a tudását az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen. A verseny célja a középiskolai tehetséggondozás ösztönzése és a kiemelkedő tehetségek felkutatása, a feladatok pedig az érettségi követelményein túlmutató témaköröket is érinthetnek.
Most arra voltunk kíváncsiak, mely gimnáziumokból került ki a legtöbb matematika- és fizika-OKTV-helyezett. Fontos, hogy az egyes kategóriákat külön kezeltük, vagyis a különböző versenyek eredményeit nem adtuk össze. Ugyanaz a diák ugyanis több kategória helyezettjei között is szerepelhet.
A matematika-OKTV-t három kategóriában rendezik meg. Az I. kategóriában a szakgimnáziumok és technikumok tanulói, a II. kategóriában a nem speciális matematika tanterv szerint haladó gimnazisták, míg a III. kategóriában a speciális matematika tanterv szerint tanuló gimnazisták versenyeznek. Az I. vagy II. kategóriába tartozó diák ugyanakkor dönthet úgy, hogy saját kategóriája helyett a III.-ban indul.
Mivel most kifejezetten arra voltunk kíváncsiak, mely gimnáziumokba járnak a legeredményesebb matekos és fizikus diákok, a matematika I. kategóriáját nem vettük bele az összeállításba: az ugyanis alapvetően a technikumok és szakgimnáziumok kategóriája. A matematika II. és III. kategóriáját viszont külön vizsgáltuk.
A legtöbb helyezettet adó iskolák a matematika II. kategóriájában:
A matematika III. kategóriájában a legtöbb helyezettet adó iskolák:
Fizikából két kategóriában versenyeznek a diákok, ezeket mi is külön számoltuk. Az I. és II. kategória közötti különbséget alapvetően az határozza meg, hogy a tanulók milyen óraszámban, illetve milyen képzés keretében tanulják a fizikát. Az I. kategóriában a kevesebb fizikaórával tanuló diákok, a II. kategóriában pedig az emelt óraszámú, fizikából intenzívebb képzésben részt vevő tanulók indulnak.
A legtöbb helyezettet adó iskolák a fizika I. kategóriájában:
A legtöbb helyezettet adó iskolák a fizika II. kategóriájában:
A budapesti Fazekas mind a négy vizsgált kategóriában az iskolánkénti lista élén végzett, a Szegedi Radnóti pedig különösen a matematika III. kategóriájában szerepelt erősen: kilenc helyezettel a második lett, de fizikából is mindkét kategóriában három-három tanulójuk került a legjobbak közé.
A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium évek óta a hazai gimnáziumi rangsorok élmezőnyének szereplője, matematikából pedig hagyományosan különösen erős. Az Eduline korábbi összesítése szerint a 2024/2025-ös matematika-OKTV III. kategóriájában is 24 Fazekas-diák ért el helyezést – vagyis pontosan annyi, mint idén.
A Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium szintén rendre erősen szerepel a tanulmányi versenyeken. A matematika III. kategóriájában ráadásul az előző tanévhez képest nőtt a helyezettjeik száma: a tavalyi összesítőnk öt, az idei eredménylista már kilenc radnótis diákot tartalmaz.
Idén is elkészítette a HVG a hazai gimnáziumok rangsorát, mutatjuk a teljes százas listát.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.