Hány pontod lesz? Ellenőrizd az Eduline kalkulátorával

A ponthatárhirdetés előtt még van idő egy utolsó csekkolásra.

A 2026-os felvételi eljárásban a tavalyi évhez hasonlóan továbbra is 500 pontos rendszerben számolják a jelentkezők eredményét.

A maximálisan megszerezhető pontszám így áll össze:

  • a tanulmányi eredményekért legfeljebb 200 pont,
  • az érettségi eredményekért legfeljebb 200 pont,
  • az intézményi pontokért pedig legfeljebb 100 pont jár.

Fontos, hogy a 2026-os felvételin is lehetőség van az érettségi pontok duplázására, ha a középiskolai eredmények kevésbé kedvezőek. A pontszámítás során minden esetben azt a módszert veszik figyelembe, amellyel a magasabb összpontszám érhető el.

Ebben segít az Eduline pontszámító kalkulátora is, amelyet itt érhettek el. Megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, hogyan működik a kalkulátor, és melyik pontszámítási móddal jártok a legjobban.

A 2025-ös felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. Július 23-án 20 órától pedig folyamatosan közöljük a 2026-os ponthatárokat, beszámolunk minden fontos tudnivalóról, valamint jelen leszünk a budapesti Pont Ott Partin is.

Ezeken a szakokon jóval több ponttal lehetett bejutni fizetősre, mint állami ösztöndíjasra

Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni. Míg a képzéseken nappali tagozaton az állami ösztöndíjas képzésekre egy erős hármas érettségivel is be lehetett jutni, addig önköltségesen szinte színötös érettségi és pluszpontok is kellettek a felvételhez.

Hozzászólások

Így alakul át az alsó tagozatos oktatás: konkrét teendőlistát kaptak az iskolák

35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.

Mi lesz az érettségizőkkel, ha sztrájkolnak a tanárok? – a köznevelési törvényről vitáztak a parlamentben

A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.

Ádám Zoltán reagált az őt kirúgó rektorhelyettes lemondására: „Nem volt nála gyűlöltebb és rettegettebb ember a Corvinuson”

Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Mi a baj a 8 osztályos általános iskolával, és mi jöhet helyette?

A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.