A programban résztvevők a szakmaszerzés után már két év alatt diplomát szerezhetnek.
Hivatalosan is elindul a “három az egyben” program, amely a technikumok és egyetemek együttműködésére épít, különösen az informatikai területen. A képzés célja, hogy a technikumi képzés erősségeire támaszkodva gyorsítsa az egyetemi előrehaladást – tette közzé az MTI Hankó Balázs, a kulturális és innovációs miniszter bejelentését.
A Szegedi Szakképzési Centrum, a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum és a Váci Szakképzési Centrum együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, melynek értelmében az egyetem 60 kreditet elismer, így a diákok az érettségi és a szakmaszerzés után már két év alatt megszerezhetik az üzemmérnök-informatikus BProf diplomát, szemben a korábbi három évvel.
A magyar szakképzés és felnőttképzés ma „nem a jövőt szolgálja, hanem a múlt hibáit ismétli” – áll a Tisza Párt programjában. A párt szerint a rendszer széttöredezett, túlzottan központosított, és nem reagál érdemben a 21. század munkaerőpiaci kihívásaira.
A program előnye, hogy a nyolc helyett mindössze hét év alatt juthatnak el a diákok az érettségitől a diplomáig, több gyakorlati tapasztalatot szerezve, és gyorsabb belépést biztosítva a munkaerőpiacra. Charaf Hassan, a BME rektora kiemelte, hogy az együttműködés nyolc technikumot érint, és nemcsak gyorsabb diplomához juttatja a hallgatókat, hanem erősíti az egyetemek és szakképzési centrumok közötti kapcsolatot is.
A program egyúttal próbálja ledönteni a technikum után az egyetemre való továbbtanulás körüli „mítoszt”: az új képzés révén a tanulóknak nagyobb esélyük nyílik a felsőoktatásba való bekapcsolódásra, így gördülékenyebbé válik az átmenet a szakképzésből az egyetemre.
Jelenleg is létező probléma, hogy a technikum után vannak olyan diákok, akiknek komoly gondot okozhat az egyetemi felvételi, ugyanis nem mindegyik intézmény fogadja el a szakmai vizsgát ötödik érettségi tárgyként:
A tizenharmadikos Zsolt mezőgazdasági technikumba jár állattenyésztő szakirányra. A fiú 14 évesen még ezen a pályán képzelte el a jövőjét. Mivel közben aktívan sportolt, a középiskola alatt kitalálta, hogy inkább testnevelő-edzői szakon tanulna tovább egyetemen. Hogy ez nem lesz annyira egyszerű, az csak néhány hónapja derült ki a számára.
Nyitókép forrása: Hankó Balázs - Facebook
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
