80 ezer forintba kerül egy emelt szintű érettségi 2026-ban

Nem árt komolyan venni az érettségire való felkészülést amíg diákok vagytok: tanulói jogviszony nélkül ugyanis jelentős költséggel járhat a vizsga megismétlése. Aki később, már nem tanulóként szeretne újra érettségizni, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia.

Az érettségi vizsga alapvetően ingyenes mindazok számára, akik tanulói jogviszonnyal rendelkeznek. Térítésmentes továbbá az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen vizsga első javító- és pótlóvizsgája is – tájékoztat az Oktatási Hivatal.

Megvan, mikor lesz a 2026-os próbaérettségi matekból és töriből

Minden más esetben azonban vizsgadíjat kell fizetni annak, aki érettségit szeretne tenni egy-egy tantárgyból.

A vizsgadíjak 2026-ban a következők:

  • középszintű érettségi esetén vizsgatárgyanként 48 000 forint, amely az adott évre érvényes minimálbér 15 százalékának megfelelő, ezer forintra kerekített összeg;
  • emelt szintű érettségi esetén vizsgatárgyanként 81 000 forint, ami a minimálbér 25 százalékának felel meg, szintén ezer forintra kerekítve.

Fontos különbség a befizetés módjában is. Az emelt szintű érettségi vizsgadíját minden esetben az Oktatási Hivatalnak kell megfizetni. Középszinten viszont attól függ, hová történik a jelentkezés:

  • kormányhivatalnál benyújtott jelentkezés esetén a díjat az Oktatási Hivatal számára kell befizetni,
  • középiskolában történő jelentkezéskor pedig az adott középiskolának.
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.