Mit érdemes tudni a mesterszakos felvételiről?

A 2026-os általános felvételi eljárás keretében a mesterképzésekre is február 15-ig lehet jelentkezni. Összegyűjtöttük, mire érdemes különösen odafigyelnetek, ha idén mesterszakra készültök.

  • Eduline

Kik jelentkezhetnek mesterképzésre?

A mesterképzés a felsőoktatás második képzési szintje, amelyre kizárólag azok jelentkezhetnek, akik már rendelkeznek felsőfokú végzettséggel. Akkor is benyújthatjátok a jelentkezéseteket, ha még folyamatban vannak az alapszakos tanulmányaitok, azonban ebben az esetben legkésőbb 2026 júliusáig záróvizsgát kell tennetek, és az oklevelet fel kell töltenetek az E-felvételi rendszerébe.

Felsőoktatási felvételi 2026: itt nézhetitek meg, milyen képzésekre jelentkezhettek

A jelentkezés menete

A felsőoktatási intézménybe történő beiratkozás feltétele a megszerzett oklevél bemutatása, ugyanakkor ez önmagában még csak a felvételi eljárásban való részvételre jogosít.

A mesterszakos jelentkezés - az alapképzéshez hasonlóan - az E-felvételi rendszerén keresztül történik. Itt kell megadnotok a személyes adatokat, feltöltenetek a szükséges dokumentumokat, valamint rangsorolnotok az általatok megjelölt intézményeket és szakokat. A jelentkezést végül hitelesíteni kell. Az E-felvételibe az Ügyfélkapun keresztül tudtok belépni, ennek részletes folyamatáról korábbi cikkünkben írtunk.

Milyen dokumentumokat kell feltölteni?

Az alapképzéshez hasonlóan a mesterszakos felvételinél is szerezhettek többletpontokat, például nyelvvizsgáért, kiemelkedő sport- vagy tanulmányi eredményekért, illetve hátrányos helyzet jogcímén. Ezek egy részét külön igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani.

Fontos tudni, hogy az egyes intézmények gyakorlata eltérhet: nem minden egyetem ugyanazokra a teljesítményekre ad pluszpontot, és az igazolások köre is különbözhet. Éppen ezért mindenképpen érdemes a kiválasztott egyetemek hivatalos felvételi tájékoztatóiban utánanézni a pontos követelményeknek.

Hány pontot lehet elérni?

A mesterszakos felvételi eljárás során legfeljebb 100 pont szerezhető. Ennek oka, hogy az alapképzés elvégzése után már nem a középiskolai eredmények számítanak, hanem a megszerzett diploma minősítése, a záróvizsga eredménye, valamint az adott intézmény által előírt írásbeli vagy szóbeli felvételi vizsga, esetleg szakmai beszélgetés pontszámai.

A megváltozott pontszámítási rendszer miatt különösen fontos, hogy mindig az általatok megjelölt egyetemek és szakok felvételi követelményeit vegyétek alapul, hiszen az eljárás és az értékelés módja intézményenként eltérhet.

 

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.