Így számolják a pontokat a történelem szóbelin az idei őszi érettségin

Novemberben tartják a 2025-os őszi szóbeli érettségiket, mutatjuk, hogy mit kell tudni a történelemről.

Középszinten a vizsgázók 15 percet, emelt szinten pedig 20 percet kapnak a tételkifejtésre.

Fontos tudnotok, hogy a szóbeli felelet előtt vázlatot készíthettek a kihúzott tételről, amelyet annak kifejtése közben használhattok. A tételsor témakörönként kettő-négy, összesen 20–22 tételt tartalmaz.

A szóbeli felelet felépítettségét, világosságát, nyelvhelyességét a „kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása” kritérium keretein belül kell értékelni – tájékoztat róla az Oktatási Hivatal.

Problémás feladatok a tavaszi történelemérettségin: elutasították a tanárok petícióját

Értékelési szempontok és az értük kapható legmagasabb pontszám:

  • A feladat megértése: 4 pont
  • Tájékozódás térben és időben: 6 pont
  • Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása: 10 pont
  • Ismeretszerzés, források használata: 12 pont
  • Történelmi gondolkodás és történelmi ismeretek: 18 pont

A szóbeli vizsgáért maximum 50 pontot kaphatnak az érettségizők.

Az OH továbbá azt is kiemeli, hogy a szóbeli tételek részletes értékelési útmutatóit a tételsor összeállításáért felelős intézmény készíti el.

Ha a feladatmegértés 0 pont, akkor sajnos a feladat a további szempontok szerint nem értékelhető, így az összpontszáma is 0 pont lesz.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István