A tavaszi középszintű történelemérettségiben két olyan kérdés is szerepelt, amelyek emelt szintű témát kértek számon - olvasható Tóth Péter írásában, ami november 3-án jelent meg a Történelemtanárok Egylete oldalán. A feladatok között szerepelt Belgium és Hollandia megszállása, valamint Pearl Harbor megtámadása is, pedig ezek a témák nem részei a középszintű tananyagnak, amely csak Lengyelország 1939-es lerohanásáig kéri számon a történéseket. Az Oktatási Hivatal szerint viszont a diákoknak „a hadviselő felekről” is tudniuk kell, ezért szerintük ezek a kérdések belefértek.

A probléma azonban nemcsak ez volt. A Hivatal a saját kérdésére sem tudta a helyes választ. Szerintük a diákoknak a térképről le kellett volna tudniuk olvasni, hogy Hollandia és Belgium semleges állam, miközben a feladat forrásai nem is erre mutattak rá, hanem „a német hadüzenet elmaradásának a hiányára.”

„Mintha egyik kéz nem tudná, mit tesz a másik, avagy gyanítható, hogy az érettségi követelmények megszerkesztői, a tavaszi érettségik összeállítói, s a beérkezett panaszokra választ adók nem ugyanazok a személyek voltak” - írja Tóth Péter.

Emellett az emelt szintű vizsgán is előfordult hasonló hiba, ahol pedig egy olyan témára kérdeztek rá, melyet 2024-ben kivettek az emelt követelmények közül.

Az érettségit követően a hibák miatt több mint 50 történelemtanár írt közösen petíciót az Oktatási Jogok Biztosának, ám sokáig választ sem kaptak. Amikor végül érkezett reakció, Aáry-Tamás Lajos oktatási biztos azt közölte: „a kérdés a történelemtudomány területére tartozó szakmai kérdés, melynek eldöntése történészi szakmai kompetenciát igényel”.

A tanárok szerint, ha a hivatalos feladatkészítők sem tudják pontosan, mit kérnek számon, az már komoly gond, és nem pusztán szakmai vita kérdése.

Az ombudsman azt javasolta, hogy a történelemtanárok szakmai szervezetei kezdeményezzenek párbeszédet az Oktatási Hivatallal.