Több alkalommal is előfordult idén, hogy a történelemérettségi feladatai nem feleltek meg a hivatalosan kiadott követelményeknek. A diákok és tanárok hiába jelezték a hibákat, fellebbezni nem lehetett, az Oktatási Hivatal pedig volt, hogy a téves választ védte meg.
A tavaszi középszintű történelemérettségiben két olyan kérdés is szerepelt, amelyek emelt szintű témát kértek számon - olvasható Tóth Péter írásában, ami november 3-án jelent meg a Történelemtanárok Egylete oldalán. A feladatok között szerepelt Belgium és Hollandia megszállása, valamint Pearl Harbor megtámadása is, pedig ezek a témák nem részei a középszintű tananyagnak, amely csak Lengyelország 1939-es lerohanásáig kéri számon a történéseket. Az Oktatási Hivatal szerint viszont a diákoknak „a hadviselő felekről” is tudniuk kell, ezért szerintük ezek a kérdések belefértek.
A probléma azonban nemcsak ez volt. A Hivatal a saját kérdésére sem tudta a helyes választ. Szerintük a diákoknak a térképről le kellett volna tudniuk olvasni, hogy Hollandia és Belgium semleges állam, miközben a feladat forrásai nem is erre mutattak rá, hanem „a német hadüzenet elmaradásának a hiányára.”
„Mintha egyik kéz nem tudná, mit tesz a másik, avagy gyanítható, hogy az érettségi követelmények megszerkesztői, a tavaszi érettségik összeállítói, s a beérkezett panaszokra választ adók nem ugyanazok a személyek voltak” - írja Tóth Péter.
Emellett az emelt szintű vizsgán is előfordult hasonló hiba, ahol pedig egy olyan témára kérdeztek rá, melyet 2024-ben kivettek az emelt követelmények közül.
Az érettségit követően a hibák miatt több mint 50 történelemtanár írt közösen petíciót az Oktatási Jogok Biztosának, ám sokáig választ sem kaptak. Amikor végül érkezett reakció, Aáry-Tamás Lajos oktatási biztos azt közölte: „a kérdés a történelemtudomány területére tartozó szakmai kérdés, melynek eldöntése történészi szakmai kompetenciát igényel”.
A tanárok szerint, ha a hivatalos feladatkészítők sem tudják pontosan, mit kérnek számon, az már komoly gond, és nem pusztán szakmai vita kérdése.
Az ombudsman azt javasolta, hogy a történelemtanárok szakmai szervezetei kezdeményezzenek párbeszédet az Oktatási Hivatallal.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
