Így számolják a pontokat a mesterszakos felvételin

Ha mesterképzésre jelentkeztek, érdemes előre megismerkedni a pontszámítás szabályaival, hiszen a rendszer több ponton is eltér az alapképzéses felvételitől.

A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját az egyes intézmények saját hatáskörben határozzák meg, ugyanakkor országosan egységes, hogy legfeljebb 100 pontot lehet elérni a felvételin – hívja fel a figyelmet a Felvi.hu.

Keresztféléves felvételi 2026: mikor hirdetik ki a ponthatárokat?

A 100 pontba beleszámító többletpontok mértékéről és feltételeiről szintén az adott felsőoktatási intézmény dönt.

A leggyakrabban alkalmazott értékelési szempontok:

  • az oklevél minősítése,
  • az oklevél átlaga (egy vagy két tizedesjegy pontossággal),
  • a záróvizsga eredménye,
  • a felsőoktatásban szerzett tanulmányi eredmények átlaga,
  • a felvételi vizsga (szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati formában),
  • a szakmai alkalmassági vizsga, illetve motivációs beszélgetés,
  • felvételi portfólió, amely tartalmazhat tudományos munkákat vagy szakmai önéletrajzot is.

Ahogyan az alapszakos felvételinél, a mesterképzések esetében is pluszpont járhat esélyegyenlőségi alapon – például hátrányos helyzetért, fogyatékosságért vagy gyermekgondozásért. Ezekért a jelentkezők 1-10 többletpontot kaphatnak.

Ezek voltak a legnépszerűbb alap- és mesterszakok a 2024-es keresztféléves felvételin

Fontos tudni, hogy mesterképzésre csak az jelentkezhet, aki már rendelkezik legalább alapképzésben szerzett (vagy a 2006 előtti rendszerben főiskolai szintű) végzettséggel. A felsőoktatási intézménybe való beiratkozás feltétele a megszerzett oklevél bemutatása – az oklevéligazolás kizárólag a felvételi eljárásban való részvételre jogosít.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.