Így számolják a pontokat a mesterszakos felvételin

Ha mesterképzésre jelentkeztek, érdemes előre megismerkedni a pontszámítás szabályaival, hiszen a rendszer több ponton is eltér az alapképzéses felvételitől.

A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját az egyes intézmények saját hatáskörben határozzák meg, ugyanakkor országosan egységes, hogy legfeljebb 100 pontot lehet elérni a felvételin – hívja fel a figyelmet a Felvi.hu.

Keresztféléves felvételi 2026: mikor hirdetik ki a ponthatárokat?

A 100 pontba beleszámító többletpontok mértékéről és feltételeiről szintén az adott felsőoktatási intézmény dönt.

A leggyakrabban alkalmazott értékelési szempontok:

  • az oklevél minősítése,
  • az oklevél átlaga (egy vagy két tizedesjegy pontossággal),
  • a záróvizsga eredménye,
  • a felsőoktatásban szerzett tanulmányi eredmények átlaga,
  • a felvételi vizsga (szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati formában),
  • a szakmai alkalmassági vizsga, illetve motivációs beszélgetés,
  • felvételi portfólió, amely tartalmazhat tudományos munkákat vagy szakmai önéletrajzot is.

Ahogyan az alapszakos felvételinél, a mesterképzések esetében is pluszpont járhat esélyegyenlőségi alapon – például hátrányos helyzetért, fogyatékosságért vagy gyermekgondozásért. Ezekért a jelentkezők 1-10 többletpontot kaphatnak.

Ezek voltak a legnépszerűbb alap- és mesterszakok a 2024-es keresztféléves felvételin

Fontos tudni, hogy mesterképzésre csak az jelentkezhet, aki már rendelkezik legalább alapképzésben szerzett (vagy a 2006 előtti rendszerben főiskolai szintű) végzettséggel. A felsőoktatási intézménybe való beiratkozás feltétele a megszerzett oklevél bemutatása – az oklevéligazolás kizárólag a felvételi eljárásban való részvételre jogosít.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.