Miért hirdetnek ilyen kevés alapképzést a keresztféléves felvételin?

Míg a keresztféléves felvételin a mesterképzésekből széles a kínálat, az alapképzések esetében egészen más a helyzet: szinte alig találni meghirdetett szakokat, és ezek többsége is önköltséges formában indul.

Az idei keresztféléves felvételin számos nagy hazai egyetemek - köztük a BGE, a BME, a PPKE, az ELTE, a DE, a ME és az SZTE - egyáltalán nem hirdettek meg alapszakokat. Csak néhány intézmény kínál ilyen lehetőséget, és ezek között is leginkább a gazdasági területek dominálnak.

Jelentkezéstől a besorolási döntésig: itt vannak a keresztféléves felvételi legfontosabb dátumai

A keresztfélévben meghirdetett gazdsági alapszakok:

  • Gazdálkodás és menedzsment: PTE, METU, Milton, WSNE
  • Kereskedelem és marketing: PTE, METU, WSNE
  • Pénzügy és számvitel: PTE, METU, Milton, WSNE
  • Turizmus-vendéglátás: PTE, METU

    De miért van ez így?

    Azért szerepel ilyen kevés alapszak a keresztféléves felvételin, mert az alapképzések tantervei a legtöbb esetben egymásra épülnek. Ez azt jelenti, hogy bizonyos tantárgyakat csak akkor lehet felvenni, ha a hallgató már teljesített más, előzetesen meghatározott kurzusokat. Ezek az előtanulmányi követelmények szakmailag indokoltak, ezért nem lehet őket elhagyni.

    A mesterképzéseken ezzel szemben általában nincsenek ilyen kötöttségek, ezért ott könnyebb megoldani a keresztféléves belépést. Ha az alapszakokon is engednék a januári kezdést, az egyetemeknek minden tárgyat minden félévben meg kellene hirdetniük, hogy a hallgatók haladni tudjanak – ehhez viszont nincs elegendő oktató és infrastruktúra.

    Emellett az is közrejátszik, hogy a nappali alapképzésekre felvett diákok több mint 90%-a frissen érettségiző középiskolás, akik nyáron fejezik be tanulmányaikat, így a szeptemberben induló egyetemi képzésekre jelentkeznek. A keresztfélévben pedig jóval alacsonyabb a felvételizők száma.

    Hozzászólások

    „Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

    Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

    Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

    A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

    Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

    Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.