454, 460, 500 – ezeken a szakokon extrém magas ponthatárt húztak a pótfelvételin

Nagyon jó érettségire és legalább egy-vagy két nyelvvizsgára volt szüksége azoknak, akik ezekre a képzésekre akartak a pótfelvételin bekerülni.

  • Eduline

Augusztus 27-én este hirdették ki a ponthatárokat az idei pótfelvételin. Voltak ugyan olyan képzések, ahova még 200 pont sem kellett, ellenben akadtak olyan szakok is, ahova a 400 pont is kevésnek bizonyult. Azt érdemes kiemelni, hogy a szakok többsége önköltséges formában indult.

Mutatjuk, milyen szakokon húztak extrém magas ponthatárokat:

Budapesti Gazdasági Egyetem

  • ALK kommunikáció és médiatudomány: 427 pont

Budapesti Corvinus Egyetem

  • ANK filozófia, politika, gazdaság: 454 pont
  • ANK üzleti adattudomány: 443 pont
  • ANK gazdálkodási és menedzsment angol nyelven: 437 pont

Miskolci Egyetem

  • ANK sportszervezés: 500 pont

Pécsi Tudományegyetem

  • ANK pszichológia angol nyelven: 423 pont
  • ALK néprajz: 460 pont
  • ALK szabad bölcsészet: 500 pont
  • ONA tanár (angol- digitális kultúra): 440 pont
  • ONK tanító német nemzetiségi: 453 pont

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

  • ONK magyar: 450 pont
  • ALA német nemzetiségi tanító: 450 pont
  • ONK etika-történelem tanári: 450 pont
  • ONK jogász: 432 pont

    Hozzászólások

    Milyen diákmunkák fizetnek a legjobban, és mennyit lehet félretenni egy nyár alatt?

    A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?

    Gulyás Gergely állításai teljesen elszakadtak a valóságtól Lannert Judit szerint: sosem volt szó gimnáziumok megszüntetéséről

    „Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.

    Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

    Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

    A nap kérdése: fel kell tölteni a középiskolai bizonyítványt a felvételihez?

    „A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.