Pótfelvételi: tavaly ilyen ponthatárokat húztak a legnépszerűbb szakokon

Volt olyan önköltséges szak, ahova 410 pont kellett a 2024-es pótfelvételin.

Már csak néhány nap, és augusztus 7-én véget ér az idei pótfelvételi is. Bár a legtöbb egyetem önköltséges képzéseket hirdetett  meg, de azért - még ha kevesebbet is - állami ösztöndíjas szakok közül is válogathatnak a diákok.

Pótfelvételi 2025

A 2025-ös általános felvételi eljárásban is a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing valamint a pszichológia alapszak volt a legnépszerűbb, ezután nem meglepő, hogy a pótfelvételin több egyetem is indít, igaz önköltséges formában ilyen képzést.

Pont emiatt megnéztük, hogy a tavalyi pótfelvételin ezeken a szakokon milyen ponthatárokat húztak a felsőoktatási intézmények.

gazdálkodási és menedzsment

  • ELTE (ANK): 351
  • DE (ANK): 265
  • BGE (ANK): 274
  • Corvinus (ANK): 410

pszichológia

  • IBS (ANK, angol nyelven): 359
  • PTE (ANK, angol nyelven): 386

kereskedelem és marketing

  • ELTE (ANK): 372
  • ÓE (ANK): 275
  • PE (ANK): 264

Az adatokból látszik, hogy a Corvinus gazdálkodási és menedzsment alapképzésére még a pótfelvételin önköltségesen is 410 pontra volt szükség, de a Debreceni Egyetemre ugyanerre a szakra már 265 ponttal is be lehetett kerülni. A pszichológia alapszakhoz minimum 359 ponttal, a kereskedelem és marketing alapképzéshez pedig legalább 264 ponttal lehetett bejutni.

 

 

    Hozzászólások

    Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

    Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

    Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

    A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.