Pótfelvételi: tavaly ilyen ponthatárokat húztak a legnépszerűbb szakokon

Volt olyan önköltséges szak, ahova 410 pont kellett a 2024-es pótfelvételin.

Már csak néhány nap, és augusztus 7-én véget ér az idei pótfelvételi is. Bár a legtöbb egyetem önköltséges képzéseket hirdetett  meg, de azért - még ha kevesebbet is - állami ösztöndíjas szakok közül is válogathatnak a diákok.

Pótfelvételi 2025

A 2025-ös általános felvételi eljárásban is a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing valamint a pszichológia alapszak volt a legnépszerűbb, ezután nem meglepő, hogy a pótfelvételin több egyetem is indít, igaz önköltséges formában ilyen képzést.

Pont emiatt megnéztük, hogy a tavalyi pótfelvételin ezeken a szakokon milyen ponthatárokat húztak a felsőoktatási intézmények.

gazdálkodási és menedzsment

  • ELTE (ANK): 351
  • DE (ANK): 265
  • BGE (ANK): 274
  • Corvinus (ANK): 410

pszichológia

  • IBS (ANK, angol nyelven): 359
  • PTE (ANK, angol nyelven): 386

kereskedelem és marketing

  • ELTE (ANK): 372
  • ÓE (ANK): 275
  • PE (ANK): 264

Az adatokból látszik, hogy a Corvinus gazdálkodási és menedzsment alapképzésére még a pótfelvételin önköltségesen is 410 pontra volt szükség, de a Debreceni Egyetemre ugyanerre a szakra már 265 ponttal is be lehetett kerülni. A pszichológia alapszakhoz minimum 359 ponttal, a kereskedelem és marketing alapképzéshez pedig legalább 264 ponttal lehetett bejutni.

 

 

    Hozzászólások

    A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

    A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

    Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

    A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

    A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

    A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.