Ezekre a dokumentumokra lesz szükségetek az egyetemi kollégiumi felvételihez

Közel 96 ezer gólya kezdheti a szeptembert valamelyik magyar felsőoktatási intézményben 2025-ben. Sokuk számára a gólyatáborok, a beiratkozás, az új diákigazolvány intézése és az első tárgyfelvétel mellett az augusztus arról is fog szólni, hogy lakhatást találjanak maguknak, ha olyan egyetemre fognak járni, ami messze van a lakóhelyüktől.

  • Székács Linda

Az albérleteknél jóval olcsóbb, de sajnos csak korlátozott számú hallgató számára igénybe vehető lehetőség a kollégium, ahová az egyetemekhez hasonlóan felvételizni kell.

A kollégiumi felvételi időpontjáról és annak menetéről az egyetemek fognak mindenki számára tájékoztatást küldeni. Annyi azonban biztos, hogy szükségetek lesz bizonyos dokumentumokra, amiket fel kell majd töltenetek a jelentkezési felületre, és amikből aztán pontokat számolnak és eldöntik, hogy kik azok, akik a leginkább rászorulnak a kollégiumi férőhelyre.

Ilyen dokumentum lehet a(z)

  • érettségi bizonyítvány, ha számításba veszik a tanulmányi eredményt,
  • tanulói jogviszony igazolása,
  • keresetigazolás, jövedelemigazolás a szülők havi keresetéről,
  • hatósági bizonyítvány arról, hányan élnek egy lakcímen és az milyen messze van az egyetemtől,
  • tartós betegség igazolása (ha van), három hónapnál nem régebbi

Mindezeken kívül előny a jelentkezés során az is, ha vannak kisebb, még iskolás testvérek, vagy ha valaki sajnos hátrányos helyzetű, vagy árva, félárva.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.