Ezekre a dokumentumokra lesz szükségetek az egyetemi kollégiumi felvételihez

Közel 96 ezer gólya kezdheti a szeptembert valamelyik magyar felsőoktatási intézményben 2025-ben. Sokuk számára a gólyatáborok, a beiratkozás, az új diákigazolvány intézése és az első tárgyfelvétel mellett az augusztus arról is fog szólni, hogy lakhatást találjanak maguknak, ha olyan egyetemre fognak járni, ami messze van a lakóhelyüktől.

  • Székács Linda

Az albérleteknél jóval olcsóbb, de sajnos csak korlátozott számú hallgató számára igénybe vehető lehetőség a kollégium, ahová az egyetemekhez hasonlóan felvételizni kell.

A kollégiumi felvételi időpontjáról és annak menetéről az egyetemek fognak mindenki számára tájékoztatást küldeni. Annyi azonban biztos, hogy szükségetek lesz bizonyos dokumentumokra, amiket fel kell majd töltenetek a jelentkezési felületre, és amikből aztán pontokat számolnak és eldöntik, hogy kik azok, akik a leginkább rászorulnak a kollégiumi férőhelyre.

Ilyen dokumentum lehet a(z)

  • érettségi bizonyítvány, ha számításba veszik a tanulmányi eredményt,
  • tanulói jogviszony igazolása,
  • keresetigazolás, jövedelemigazolás a szülők havi keresetéről,
  • hatósági bizonyítvány arról, hányan élnek egy lakcímen és az milyen messze van az egyetemtől,
  • tartós betegség igazolása (ha van), három hónapnál nem régebbi

Mindezeken kívül előny a jelentkezés során az is, ha vannak kisebb, még iskolás testvérek, vagy ha valaki sajnos hátrányos helyzetű, vagy árva, félárva.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.