Fontos kérdésre válaszolunk.
Félévente jellemzően 350-500 ezer forintba kerül, ha valakit állami ösztöndíjas helyett önköltséges képzésre vesznek fel.
Persze, ez akár jóval több is lehet, ráadásul a tanulmányaitok végére egy 6-8 féléves vagy annál hosszabb képzés esetén már ezek összeadódnak és nagyobb összegről van szó, de önköltséges képzésre járni azért nem olyan nagy tragédia. Egyrészt, mert diákhitelből kedvezően finanszírozható, másrészt pedig azért, mert van egy halvány remény arra, hogy jó tanulmányi eredmények esetén átvesznek titeket állami ösztöndíjas képzésre.
Amennyiben ugyanis valakit állami ösztöndíjas képzésre vesznek fel, az nem jelenti azt, hogy a tanulmányai végéig ebben a formában is maradhat. Ugyanígy az önköltséges képzésről is van némi esély átkerülni ösztöndíjas formára, ha onnan valaki kiesik.
Ezt átsorolásnak hívják, aminek az a lényege, hogy a gyengébben teljesítő állami ösztöndíjas hallgatókat önköltséges finanszírozási formába sorolják át, a megüresedő ösztöndíjas helyeket pedig jól teljesítő, korábban önköltséges hallgatókkal töltik fel. Ezért csak annyi hallgatót tudnak átvenni az egyetemek, ahány hely megüresedik az állami képzésen.
Az átsorolás nem automatikusan történik, hanem előzetesen kérelmeznie kell minden jelentkezőnek a Neptunon keresztül az adott félév megadott időszakában.
Az átsorolás feltételeit az egyetemek maguk határozzák meg, ezért az ezzel kapcsolatos információkról a tanulmányi osztályon lesz érdemes tájékozódni, ha aktuális lesz.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
