Több mint 20 pont különbség is lehet - ilyen ponthatárok voltak a legnépszerűbb mesterszakokon az elmúlt három évben

Vannak szakok, ahol nagyjából minden évben ugyanannyi a ponthatár, míg máshol egyik évről a másikra drasztikusan megugrott, vagy éppen visszaesett a bejutáshoz szükséges pontszám. Összeszedtük, hogy a 2025-ben legtöbb jelentkezőt vonzó mesterképzéseken hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években.

  • Székács Linda

Mivel a ponthatárokat az utolsóként felvett hallgatók pontszáma adja, az alapszakokhoz hasonlóan a mesterképzések ponthatáraira is jellemző a diverzitás. Lehet, hogy valahová az egyik évben még csak 60 pont kellett a bejutáshoz, a következőben viszont már 80 a maximálisan megszerezhető 100 pontból.

Tippelgetni, találgatni tehát nem igazán érdemes, kiváltképp mert a felvételi pontszám több tényezőtől is függ. Ilyen

  • a jelentkezők felvételi összpontszáma alapján kialakított egységes rangsorolás,
  • az intézmények kapacitása,
  • az intézményenként (képzési területenként) közzétett maximális hallgatói létszám,
  • az általuk megadott minimális pontszám, valamint
  • a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok.
Ettől függetlenül sokan szeretik nézegetni, hogy hogyan alakultak a ponthatárok az idei felvételit megelőző években, ezért a legnépszerűbb alapképzések után kigyűjtöttük a legnépszerűbb mesterképzéseket is, zárójelben a 2025-ös elsőhelyes és összes jelentkezők számával:

pszichológia (elsőhelyes jelentkezők száma: 891, összes jelentkező: 2582)

2024

  • ELTE: 72
  • PPKE: 65
  • KRE: 55
  • SZTE: 88

2023

  • ELTE: 81
  • PPKE: 66
  • KRE: 65
  • SZTE: 51

2022

  • ELTE: 55
  • PPKE: 51
  • KRE: 59
  • SZTE: 54

vezetés és szervezés (elsőhelyes jelentkezők száma: 460, összes jelentkező: 1235)

2024

  • BCE: 75
  • ELTE: 63
  • DE: 74

2023

  • BCE: 75
  • ELTE: 68
  • DE: 80

2022

  • BCE: 79
  • ELTE: 60
  • DE: 98

programtervező informatikus (elsőhelyes jelentkezők száma: 361, összes jelentkező: 687)

2024

  • ELTE: 80
  • DE: 72
  • PE: 82

2023

  • ELTE: 80
  • DE: 77
  • PE: 80

2022:

  • ELTE: 80
  • DE: 57
  • PE: 78

pénzügy (elsőhelyes jelentkezők száma: 336, összes jelentkező: 768)

2024

  • ELTE: 47
  • SZTE: 93
  • PTE: 90

2023

  • ELTE: 67
  • SZTE: 82
  • PTE: 86

2022

  • ELTE: 64
  • SZTE: 84
  • PTE: 91

kommunikáció- és médiatudomány (elsőhelyes jelentkezők száma: 331, összes jelentkező: 885)

2024

  • ELTE: 71
  • KRE: 72
  • SZTE: 88

2023

  • ELTE: 54
  • KRE: 53
  • SZTE: 75

2022

  • ELTE: 50
  • KRE: 67
  • SZTE: 66

Mi történik, ha több szaknál is eléritek a szükséges ponthatárt?

Hiába sikerül több szaknál is elérni a bejutáshoz szükséges ponthatárt, ilyenkor már nem lehet arról dönteni, hogy melyik képzést szeretnétek elkezdeni. Mindenki csak egy szakra kerülhet be; méghozzá a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, amelyen az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt.

 

    Hozzászólások

    Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

    Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

    Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

    A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.