Hatalmasat esett az ELTE államilag támogatott helyeinek száma

Főleg a gazdasági képzések keretszámain csökkentettek, de a bölcsésztudományi területen is több mint 500 fővel kevesebbet fogadnak.

  • Rodler Lili

Az ELTE sikere töretlen a legnépszerűbb egyetemek versenyében, így idén is az első helyet foglalta el, ráadásul a tavalyi túljelentkezést sikerült ismét túlszárnyalják csaknem 1157 fővel. Ez viszont azt is jelenti, hogy bőven lesz majd szórás a jelentkezők tekintetében. Pláne, ha mindenki államilag támogatott képzésen szeretne részt venni.

Ugyanis több mint kétezer állami ösztöndíjas férőhelyet vettek el az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől.

Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

A legtöbb állami ösztöndíjas férőhelyet az ELTÉ-n a gazdasági szakoktól vették el. Míg 2024-ben 2283 volt a keretszám a gazdasági képzésterületen, idén ez kevesebb mint a fele; 1100 fő. De 3021 főről 2489 főre csökkent a bölcsészképzéseken elérhető állami ösztöndíjas férőhelyek száma is egy év alatt.

Mutatjuk, hogyan változtak az ELTE keretszámai képzésterületenként:

Képzésterület

Állami ösztöndíjas férőhely 2024

Állami ösztöndíjas férőhely 2025

bölcsészettudomány

3021 fő

2489 fő

gazdaságtudományok

2283 fő

1100 fő

informatika

876 fő

902 fő

jogi

203 fő

91 fő

műszaki

77 fő

75 fő

művészet

11 fő

9 fő

művészetközvetítés

61 fő

52 fő

pedagógusképzés

2060 fő

2122 fő

sporttudomány

325 fő

335 fő

társadalomtudomány

1005 fő

660 fő

természettudomány

900 fő

927 fő

 

Hasonló mértékben a BME gazdasági képzésein is erősen csökkentették a keretszámokat.

Frissítés 07.14.: Az Eduline úgy tudja, hogy az ELTE részére visszaállítják a korábbi keretszámokat.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.