Érettségi osztályozása: mutatjuk középszinten hány ponttól ötös a magyar

Mutatjuk, hogy hány pont kell magyarból az ötöshöz és mennyi a ketteshez.

Az érettségi vizsga során a vizsgázók az írásbeli és a szóbeli vizsgarész során elért pontszámaikat összeadják, és így határozzák meg a teljes vizsga százalékos eredményét. Magyarból sincsen ez másképp. Az írásbelire középszinten 100 pontot, míg a szóbelire 50 pontot kaphattok.

Azt is jó, ha tudjátok, hogy az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a középszintű vizsgák osztályozása 2025-ben a következőképpen alakul százalékosan:

Középszintű érettségi

80-100%

Jeles (5)

60-79%

Jó (4)

40-59%

Közepes (3)

25-39%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

Ennek tükrében az összesen 150 pontos középszintű magyarérettségin az alábbiak szerint alakulnak a ponthatárok:

Középszintű magyarérettségi

120 - 150 pont

Jeles (5)

90 - 119 pont

Jó (4)

60 - 89 pont

Közepes (3)

37 - 59 pont

Elégséges (2)

0- 36 pont

Elégtelen (1)

Azt is jó, ha tudjátok, hogy az egyetemi felvételin az érettségi százalékból számolják a pontjaitokat, amivel részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.