„Meglepően sokat kellett számolni az I. részben” – megosztóra sikeredett az emelt matekérettségi

Deriválás, gárfok, függvények és sok számolás az első részben – nem volt könnyű dolga azoknak, akik emelt szinten érettségiztek matematikából. Mutatjuk, mit nyilatkoztak az Eduline-nak a diákok.

Véget ért a matekéretségi, amiből ma középszinten 73 318-an, emelt szinten 7798-an vizsgáztak. Az emelt szintű matekérettségi I. feladatsora négy, jellemzően egyszerűbb feladatból áll, amelyek közül legalább három több részkérdést is tartalmaz. Ezek többnyire megoldhatók középszintű ismeretekkel is.

A II. feladatsor öt, egyenként 16 pontos, összetettebb feladatot tartalmaz, amelyek közül négyet kell megoldani. Legalább kettő valós élethelyzetet dolgoz fel, így ezekhez szövegértelmezésre, matematikai modellalkotásra és eredményértelmezésre is szükség van. A feladatok több részkérdésből állnak, és gyakran több témakört is érintenek.

Matekérettségi 2025

A budapesti gimnazista Zsófinak, aki matekversenyekre is jár, így felkészülten indult neki az érettséginek, elmondása szerint jól sikerült az emelt matek és reménykedik a 90 százalék fölötti eredményben. Azért lapunknak azt is elmondta, hogy nehezebb volt, mint az előző években.

Bár sokan úgy gondolták, hogy a feladatok első fele könnyebb lesz, végül „csúnyább, számolósabb feladatokat” kaptak, mint amikre számítottak.

Ez azért is érdekes, mivel az I. feladatsor jellemzően egyszerűbb feladatokból áll, amelyek többnyire megoldhatók középszintű ismeretekkel is. Szerencsére a második részben többet kellett ötletelni, melyek Zsófinak jobban tetszettek. Szerinte a 9. feladat kifejezetten jó volt, amiben logaritmust kellett vonni és volt benne kombinatorika is.

„Természetesen nehéz volt, de megpróbáltam mindenhova a lehető legtöbbet írni”

- nyilatkozta Boldizsár, aki úgy érzi nem sikerült neki annyira rosszul a vizsga. Elmondása szerint sokszor egyenletrendszert kellett használni a megoldásokhoz, ami annak volt köszönhető, hogy gyakran több ismeretlenesek voltak a feladatok.

Ezek mellett pedig kaptak gráfos és függvényes feladatokat is, sőt, ahogyan középszinten, úgy itt is volt sodrófadiagram. Mindezek után reméli, hogy 60 százalék fölötti eredményt fog elérni.

A vidéki gimnáziumba járó Boglárka örült annak, hogy az egyik feladat négy részre volt osztva, így könnyebb volt részpontokat szerezni, emellett a deriválás is tetszett neki. A II. rész legutolsó feladata azonban kifogott rajta: a megadott feltételek alapján kellett megadni egy konkrét számot, ami nagyon időigényesnek bizonyult. Összességében, sajnos nem érezte úgy, hogy jól sikerült volna - 50 százalék alatti eredményt vár.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.