Deriválás, gárfok, függvények és sok számolás az első részben – nem volt könnyű dolga azoknak, akik emelt szinten érettségiztek matematikából. Mutatjuk, mit nyilatkoztak az Eduline-nak a diákok.
Véget ért a matekéretségi, amiből ma középszinten 73 318-an, emelt szinten 7798-an vizsgáztak. Az emelt szintű matekérettségi I. feladatsora négy, jellemzően egyszerűbb feladatból áll, amelyek közül legalább három több részkérdést is tartalmaz. Ezek többnyire megoldhatók középszintű ismeretekkel is.
A II. feladatsor öt, egyenként 16 pontos, összetettebb feladatot tartalmaz, amelyek közül négyet kell megoldani. Legalább kettő valós élethelyzetet dolgoz fel, így ezekhez szövegértelmezésre, matematikai modellalkotásra és eredményértelmezésre is szükség van. A feladatok több részkérdésből állnak, és gyakran több témakört is érintenek.
A budapesti gimnazista Zsófinak, aki matekversenyekre is jár, így felkészülten indult neki az érettséginek, elmondása szerint jól sikerült az emelt matek és reménykedik a 90 százalék fölötti eredményben. Azért lapunknak azt is elmondta, hogy nehezebb volt, mint az előző években.
Bár sokan úgy gondolták, hogy a feladatok első fele könnyebb lesz, végül „csúnyább, számolósabb feladatokat” kaptak, mint amikre számítottak.
Ez azért is érdekes, mivel az I. feladatsor jellemzően egyszerűbb feladatokból áll, amelyek többnyire megoldhatók középszintű ismeretekkel is. Szerencsére a második részben többet kellett ötletelni, melyek Zsófinak jobban tetszettek. Szerinte a 9. feladat kifejezetten jó volt, amiben logaritmust kellett vonni és volt benne kombinatorika is.
„Természetesen nehéz volt, de megpróbáltam mindenhova a lehető legtöbbet írni”
- nyilatkozta Boldizsár, aki úgy érzi nem sikerült neki annyira rosszul a vizsga. Elmondása szerint sokszor egyenletrendszert kellett használni a megoldásokhoz, ami annak volt köszönhető, hogy gyakran több ismeretlenesek voltak a feladatok.
Ezek mellett pedig kaptak gráfos és függvényes feladatokat is, sőt, ahogyan középszinten, úgy itt is volt sodrófadiagram. Mindezek után reméli, hogy 60 százalék fölötti eredményt fog elérni.
A vidéki gimnáziumba járó Boglárka örült annak, hogy az egyik feladat négy részre volt osztva, így könnyebb volt részpontokat szerezni, emellett a deriválás is tetszett neki. A II. rész legutolsó feladata azonban kifogott rajta: a megadott feltételek alapján kellett megadni egy konkrét számot, ami nagyon időigényesnek bizonyult. Összességében, sajnos nem érezte úgy, hogy jól sikerült volna - 50 százalék alatti eredményt vár.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
