Milyen részekből áll a töriérettségi? Mennyi idő jut a feladatokra? Mi a különbség a közép- és emelt vizsga között? Összegyűjtöttük a történelemérettségi legfontosabb tudnivalóit.
A következő hetekben 1157 helyszínen várhatóan több mint 142 000-en érettségiznek. A magyar és a matek után május 7-én, 9 órakor a történelemmel folytatódik a tavaszi érettségi. Az Oktatási Hivatal közlése szerint történelemből középszinten 72 834, emelt szinten pedig 8484 diák vizsgázik ma.
| Érettségizzetek velünk! |
Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről. A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk tájékozódhattok elsőként. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2025-ös érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Mennyi idő jut az egyes részekre a történelemérettségin középszinten?
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a történelemérettségi – mind közép-, mind emelt szinten – két részből áll. Középszinten a vizsgázók összesen 180 percet kapnak a feladatsor megoldására.
A vizsga első részében rövid feladatokat kell megoldani, míg a második rész az esszéírásról szól. Az esszéknél négy témából kettőt kell kiválasztani: egy rövid esszét az egyetemes történelemből, és egy hosszú esszét a magyar történelem témaköréből.
Fontos szabály, hogy a két választott esszé különböző korszakokra kell, hogy vonatkozzon: az egyik az ókortól 1849-ig, a másik pedig 1849 utáni időszakra.
Az elvárt terjedelem középszinten:
Fontos, hogy ha a vizsgázó ennél lényegesen kevesebbet vagy többet ír, pontlevonásra számíthat.
Mi a különbség emelt szinten?
Emelt szinten a vizsgázók 240 percet kapnak, tehát egy órával hosszabb a rendelkezésre álló idő.
Az első rész itt is rövid, egyszerű feladatokból áll, ezek megoldására 100 perc áll rendelkezésre. A második részben esszéket kell írni, összesen 140 perc alatt.
A hat megadott esszétéma közül hármat kell választani:
Elvárt terjedelem emelt szinten:
Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a vizsga hét nagy témakört ölel fel:
A témakörök megjelenési aránya változó, így nem lehet előre megmondani, hogy pontosan mik fognak benne szerepelni. Azt azonban tudni lehet, hogy az újkori és modern történelem eseményei nagyobb hangsúlyt kapnak a vizsgán.
Edényi László történelemtanár az Eduline-nak elmondta, az egyik leggyakoribb hiba, hogy a diákok nem olvassák el figyelmesen a kérdést, és emiatt nem a lényegi választ írják le a feladatban. Érdemes tehát minden résznél először alaposan átolvasni a kérdést, majd ennek megfelelően válaszolni.
Tipikus hiba szokott lenni az is, hogy a diák tudja a választ, de nem megfelelő sorrendben írja le azokat. A pontozásnál fontos tudni, hogy ha egy kérdésnél több válaszlehetőség is elfogadható, a javító tanár legfeljebb az első négyet veszi figyelembe. Ezért célszerű először a biztos válaszokat leírni, és csak utána „kockáztatni” és a kevésbé biztos állításokat megadni.
Milyenek voltak a tavalyi eredmények?
Az előző évben középszinten átlagosan 57,39 százalékot értek el a vizsgázók, melynek az átlag osztályzata 3,49 volt. Az emelt szint esetében átlagosan 66 százalékot és 4,5-ös átlagosztályzatot sikerült elérni.
2024-es töriérettségi eredményei középszinten:
Az osztályzatok alapján egyértelmű, hogy középszinten a legtöbben (31,30%) hármas osztályzatot szereztek, azonban ettől nem sokkal maradt el a négyesre érettségizők száma (30,72%).
Szerencsére legkisebb arányban az elégtelent szerző vizsgázók voltak. Az összes középszinten érettségizettek közül mindössze 1,04 százaléknak nem sikerült a töriérettségi.
Mikor lesznek a szóbelik?
Az emelt szintű szóbeliket idén június 3–11. között, a középszintű szóbeli vizsgákat pedig június 16. és július 2. között kell lebonyolítania az iskoláknak.
A szóbeli középszinten töriből 15, míg emelt szinten 20 perces, minden esetben 1-1- tételt kell szóban kifejteni, amivel 50 pontot lehet szerezni. Fontos, hogy az atlaszt a szóbelin is lehet használni, ezt az iskola biztosítja a számotokra.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
