Annak ellenére, hogy emeltezni nem kötelező, vannak, akiknek nem sikerült teljesíteni a sikeres vizsgához szükséges szintet magyar nyelv és irodalomból.
Május 5-én kezdődik a 2025-ös tavaszi érettségi szezon. Az első napon magyar nyelv és irodalomból középszinten 77 972 fő, emelt szinten pedig 2278 tanuló ad számot tudásáról.
Hogy mennyire veszik majd könnyen az akadályokat az érettségiző diákok, az nagyrészt mindenkinek a saját szorgalmán és az iskolában megszerzett tudásán múlik. Annyi azonban biztos, hogy a bukástól viszonylag keveseknek kell tartani. Mint ahogy arról korábban már beszámoltunk, a 2024-es tavaszi érettségiken 624 fő nem tudta megugrani a középszintű magyarérettségi szintjét, a legtöbben viszont (22 883 fő) négyest szereztek.
A második leggyakoribb osztályzat (20 063 fő) a hármas volt; ötös érdemjegyet pedig 18 209 diák szerzett.
Az emelten érettségizők esetében ugyanakkor ez a sorrend teljesen máshogy alakul. Nem véletlen; emelt szinten - feltehetően - csak azok tesznek érettségi vizsgát, akik biztosak a tudásukban.
2024-ben az emelt szintű magyar nyelv és irodalom érettségin
24 diáknak nem sikerült az érettségije.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
