24-en megbuktak az emelt szintű magyarérettségin 2024-ben

Annak ellenére, hogy emeltezni nem kötelező, vannak, akiknek nem sikerült teljesíteni a sikeres vizsgához szükséges szintet magyar nyelv és irodalomból.

  • Székács Linda

Május 5-én kezdődik a 2025-ös tavaszi érettségi szezon. Az első napon magyar nyelv és irodalomból középszinten 77 972 fő, emelt szinten pedig 2278 tanuló ad számot tudásáról.

Hogy mennyire veszik majd könnyen az akadályokat az érettségiző diákok, az nagyrészt mindenkinek a saját szorgalmán és az iskolában megszerzett tudásán múlik. Annyi azonban biztos, hogy a bukástól viszonylag keveseknek kell tartani. Mint ahogy arról korábban már beszámoltunk, a 2024-es tavaszi érettségiken 624 fő nem tudta megugrani a középszintű magyarérettségi szintjét, a legtöbben viszont (22 883 fő) négyest szereztek.

A második leggyakoribb osztályzat (20 063 fő) a hármas volt; ötös érdemjegyet pedig 18 209 diák szerzett.

Az emelten érettségizők esetében ugyanakkor ez a sorrend teljesen máshogy alakul. Nem véletlen; emelt szinten - feltehetően - csak azok tesznek érettségi vizsgát, akik biztosak a tudásukban.

2024-ben az emelt szintű magyar nyelv és irodalom érettségin

  • 1363-an szereztek ötös,
  • 359-en négyes,
  • 2015-en hármas,
  • 58-an kettes érdemjegyet.

24 diáknak nem sikerült az érettségije.

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.