24-en megbuktak az emelt szintű magyarérettségin 2024-ben

Annak ellenére, hogy emeltezni nem kötelező, vannak, akiknek nem sikerült teljesíteni a sikeres vizsgához szükséges szintet magyar nyelv és irodalomból.

  • Székács Linda

Május 5-én kezdődik a 2025-ös tavaszi érettségi szezon. Az első napon magyar nyelv és irodalomból középszinten 77 972 fő, emelt szinten pedig 2278 tanuló ad számot tudásáról.

Hogy mennyire veszik majd könnyen az akadályokat az érettségiző diákok, az nagyrészt mindenkinek a saját szorgalmán és az iskolában megszerzett tudásán múlik. Annyi azonban biztos, hogy a bukástól viszonylag keveseknek kell tartani. Mint ahogy arról korábban már beszámoltunk, a 2024-es tavaszi érettségiken 624 fő nem tudta megugrani a középszintű magyarérettségi szintjét, a legtöbben viszont (22 883 fő) négyest szereztek.

A második leggyakoribb osztályzat (20 063 fő) a hármas volt; ötös érdemjegyet pedig 18 209 diák szerzett.

Az emelten érettségizők esetében ugyanakkor ez a sorrend teljesen máshogy alakul. Nem véletlen; emelt szinten - feltehetően - csak azok tesznek érettségi vizsgát, akik biztosak a tudásukban.

2024-ben az emelt szintű magyar nyelv és irodalom érettségin

  • 1363-an szereztek ötös,
  • 359-en négyes,
  • 2015-en hármas,
  • 58-an kettes érdemjegyet.

24 diáknak nem sikerült az érettségije.

 

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.