Ilyen feladatokra számíthattok a magyarérettségi szövegértés részében

Azonosítás, ábrák, összefüggések keresése. Ilyen feladatokkal találkozhattok hétfőn a magyarérettségi I. részében.

  • Székács Linda

Május 5-én, azaz hétfőn közel 78 ezer diák írja meg a középszintű magyarérettségit.

A feladatsor két részből áll.

Az I. részben a diákoknak 90 perc alatt egy

  • szövegértést, és egy
  • irodalmi műveltségi tesztet

kell megoldaniuk.

Míg a II. részben 180 perc alatt egy

  • műértelmezés VAGY általános témakifejtő esszé

közül választhatnak.

Hogy mire számíthatnak a diákok az irodalmi tesztben, arról korábban itt írtunk. Arról pedig, hogy mi lehet a műértelmezés, itt számoltunk be.

Milyen feladatok lesznek a szövegértésben?

Azt, hogy a feladatsorok egyes részeiben milyen típusú feladatok lehetnek, az Oktatási Hivatal az érettségi vizsgakövetelményeiben határozta meg.

Ebben azt írják, a magyarérettségi szövegértési feladatában a diákok egy, esetleg két (egymással összefüggő), 800-1000 szó terjedelmű ismeretterjesztő szöveget, publicisztikai művet vagy ezek részleteit kaphatják.

"A szövegértést vizsgáló kérdések, feladatok az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi, kommunikációs jellemzőinek megfelelően a következőkre irányulhatnak:

  • azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei;
  • összefüggések: a szöveg grammatikai, (leíró nyelvtani), stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között;
  • a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;
  • a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;
  • a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, fürtábra, adott szempontú tömörítés stb. formájában)"

- írják.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.