Mikor lehet póttételt húzni az érettségin?

Akár közép- vagy emelt szinten érettségiztek, a szóbelik során sajnos előfordulhat, hogy olyan tételt húztok, amiből nem tudtok még csak kettesre sem lefelelni. Ebben az esetben jöhet szóba a póttétel.

Az érettségi vizsgaszabályzata lehetőséget biztosít arra, hogy új tételt húzzatok, ha nagyon rosszul sikerül a felelet. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ez akkor történhet meg, ha a szóbeli válaszra adott pontszám nem éri el az adott feladatra adható pontok 12 százalékát. Ilyen esetben a vizsgaelnök egyszeri alkalommal engedélyezheti a póttétel húzását.

Póttétel húzása után hármasnál már nem kaphattok jobb jegyet

A póttételre adott felelet már beleszámít az érdemjegybe, azonban a megszerzett pontokat megfelezik, majd felfelé kerekítik. Ez a módosított pontszám kerül beszámításra, és ebből számítják ki a szóbeli rész százalékos eredményét, illetve végül az osztályzatot is.

Mi a különbség a javító és a pótló érettségi vizsga között?

Fontos tudni: ha a vizsgázó úgy dönt, nem él a póttétel lehetőségével, akkor ezt hivatalosan rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

Nem elég a 12 százalék, összesen 25 kell az elégségeshez

Sokan azt gondolják, hogy ha a szóbeli vizsgarész eredménye meghaladja a 12 százalékot, akkor már biztosított a sikeres vizsga – ez azonban nem igaz. Az elégséges érettségihez az írásbeli és a szóbeli vizsga összesített eredményének kell elérnie legalább a 25 százalékot.

Szóbeli lehetőség bizonyos tárgyaknál

Matematika és digitális kultúra esetén külön szabály vonatkozik a szóbelire. Ha a középszintű érettségin:

  • matematikából az írásbeli,
  • digitális kultúrából pedig a gyakorlati rész

elérte ugyan a 12 százalékot, de nem haladta meg a 25 százalékot, akkor lehetőség van szóbelit tenni, hogy javítsatok az összpontszámon.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.