Mikor lehet póttételt húzni az érettségin?

Akár közép- vagy emelt szinten érettségiztek, a szóbelik során sajnos előfordulhat, hogy olyan tételt húztok, amiből nem tudtok még csak kettesre sem lefelelni. Ebben az esetben jöhet szóba a póttétel.

Az érettségi vizsgaszabályzata lehetőséget biztosít arra, hogy új tételt húzzatok, ha nagyon rosszul sikerül a felelet. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ez akkor történhet meg, ha a szóbeli válaszra adott pontszám nem éri el az adott feladatra adható pontok 12 százalékát. Ilyen esetben a vizsgaelnök egyszeri alkalommal engedélyezheti a póttétel húzását.

Póttétel húzása után hármasnál már nem kaphattok jobb jegyet

A póttételre adott felelet már beleszámít az érdemjegybe, azonban a megszerzett pontokat megfelezik, majd felfelé kerekítik. Ez a módosított pontszám kerül beszámításra, és ebből számítják ki a szóbeli rész százalékos eredményét, illetve végül az osztályzatot is.

Mi a különbség a javító és a pótló érettségi vizsga között?

Fontos tudni: ha a vizsgázó úgy dönt, nem él a póttétel lehetőségével, akkor ezt hivatalosan rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

Nem elég a 12 százalék, összesen 25 kell az elégségeshez

Sokan azt gondolják, hogy ha a szóbeli vizsgarész eredménye meghaladja a 12 százalékot, akkor már biztosított a sikeres vizsga – ez azonban nem igaz. Az elégséges érettségihez az írásbeli és a szóbeli vizsga összesített eredményének kell elérnie legalább a 25 százalékot.

Szóbeli lehetőség bizonyos tárgyaknál

Matematika és digitális kultúra esetén külön szabály vonatkozik a szóbelire. Ha a középszintű érettségin:

  • matematikából az írásbeli,
  • digitális kultúrából pedig a gyakorlati rész

elérte ugyan a 12 százalékot, de nem haladta meg a 25 százalékot, akkor lehetőség van szóbelit tenni, hogy javítsatok az összpontszámon.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.