Mikor lehet póttételt húzni az érettségin?

Akár közép- vagy emelt szinten érettségiztek, a szóbelik során sajnos előfordulhat, hogy olyan tételt húztok, amiből nem tudtok még csak kettesre sem lefelelni. Ebben az esetben jöhet szóba a póttétel.

Az érettségi vizsgaszabályzata lehetőséget biztosít arra, hogy új tételt húzzatok, ha nagyon rosszul sikerül a felelet. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ez akkor történhet meg, ha a szóbeli válaszra adott pontszám nem éri el az adott feladatra adható pontok 12 százalékát. Ilyen esetben a vizsgaelnök egyszeri alkalommal engedélyezheti a póttétel húzását.

Póttétel húzása után hármasnál már nem kaphattok jobb jegyet

A póttételre adott felelet már beleszámít az érdemjegybe, azonban a megszerzett pontokat megfelezik, majd felfelé kerekítik. Ez a módosított pontszám kerül beszámításra, és ebből számítják ki a szóbeli rész százalékos eredményét, illetve végül az osztályzatot is.

Mi a különbség a javító és a pótló érettségi vizsga között?

Fontos tudni: ha a vizsgázó úgy dönt, nem él a póttétel lehetőségével, akkor ezt hivatalosan rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

Nem elég a 12 százalék, összesen 25 kell az elégségeshez

Sokan azt gondolják, hogy ha a szóbeli vizsgarész eredménye meghaladja a 12 százalékot, akkor már biztosított a sikeres vizsga – ez azonban nem igaz. Az elégséges érettségihez az írásbeli és a szóbeli vizsga összesített eredményének kell elérnie legalább a 25 százalékot.

Szóbeli lehetőség bizonyos tárgyaknál

Matematika és digitális kultúra esetén külön szabály vonatkozik a szóbelire. Ha a középszintű érettségin:

  • matematikából az írásbeli,
  • digitális kultúrából pedig a gyakorlati rész

elérte ugyan a 12 százalékot, de nem haladta meg a 25 százalékot, akkor lehetőség van szóbelit tenni, hogy javítsatok az összpontszámon.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.